Dr. Fekete Lajos: Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába : Első füzet (Budapest, 1926)
OKLEVELEK
írásbeli sajátságok: az 1. sor végének összeszorítása, a 2. sorban cJmJi, a 3. sorban ú^jl, az 5. sorban gjijk I5JL-«£SÍ I J , &->Í>JJ».I^ , a 6. sorban já* j őjJlS szavak írásmódja. £>1j-L* (2.) JJJJ 1 íjjli ur- (1.) v j I-JUIÍ J ©JJC\ C*X-> eJCj^S Olj^jl* L/JJ^J OA^CUCX*L/JJ^J (3.) jj'/' ó-^*-^" U J^ Jv > J^JJ 1 . áS^d-U^ <J>^ CJJJJI AJ (4.) <u-b_lcj j»j5^' ^/jjlj **ib*^J*j_^» 1 bJa^ <—>j-\»l 3j-*^ ö JH^** 1 V.?^""'-^ tfjbíjlé dL-^ü^k (5.) L/JJ^J ójí.k' ék^Ji/* 2 jy_LL* J J g £3^>- (6.) «Cj-r Li J-^aT j A jobboldali pecséten: jé* .4 baloldali pecséten: JJIJÓ Coli ^ -JS"" 1 E szó utólag van beszúrva a szövegbe. * Helyesen jiU*. 8 Szentimre ma Jászberénytől délre, Mizse irányában fekvő puszta. 4 Szentjakab valószínűleg azonos a Jászberénytől délkeletre, Mizse irányában fekvő Jakabi tanyával, mely nagyjában ma is rét és kaszáló. 5 Borsóhalma ma Jászberénytől északkeletre, Jászdózsa közelében fekvő határrész neve. (L. katonai térkép.) Nagyjában ma is rét és kaszáló. Ezen alázatos sorok megírásának oka a következő: Minthogy a Hatvan sandzakban, Jazberin varos közelében (fekvő) Sent Imre, 8 Sent Jakab 4 és Börsöhálma 5 nevű földek ősi idők óta az említett varos ra'ajainak birtokában vannak, a szultáni új defterbe 6 ismét az említett varos ra'ajainak (nevére)jegyeztettek be, oly feltétel alatt, hogy a régi szokás szerint kezeltessenek. Csak a Börsöhálma nevű földek rétjén legeltessenek az említett varos párkányának lázijai, 7 egyébként az említett határokban fekvő földjeikben és összes birtokaikban a szent ser', a kánün és a defter ellenére senki ne akadályozza és ne zavarja őket. 8 Kelt a szent moharrem hó utolsó harmadában, a 978. évben. 9 A jobboldali pecsét szövegének fordítása: . . . Mehmed pecsétje. Bizalmam Teremtőmben. A baloldali pecsét szövegének fordítása: Ó Isten, te könyörülj meg Behrám állapotán, hisz' a te említésed nélkül a szívben nincs nyugalom. 6 E hivatkozás valószínűleg a Halll bej által készített defterre (összeírásra) vonatkozik. (V. ö. 9. 1. 6. sz. jegyz.) 7 A gazi a hódoltsági időkben kisebbrangú cím, inkább csak a mohamedán harcosok neve. A szultáni címek között a XVIII. század óta fordul elő rendszeresen s idővel magasabb értékű címmé fejlődött, mellyel a keresztények felett diadalt aratott szultánokat szokták kitüntetni. Dzlnfedl őrsége 1568—69-ben így oszlott meg: 199 lovas, 64 müstahfiz, 21 topci. 76 c azab, 32 martalóc. (Defterek II. 384.) 8 T. i. a jászberényieket. . 9 1570 június 25—július 4. Elhadz Sinan szolnoki kadi hurutja. 1571 március 27—április 5. Kijelenti, hogy a debreceni kereskedőktől új vámhelyeken vámot követelni nem szabad. Ta'lik-típus, dívám-motívumokkal. A papiros mérete 21X16 cm, beírt része 12X12 cm. Debrecen város levéltára. Turcica, 17. sz. írásbeli tulajdonságok: a o és t>j> ragok ligaturája, a j>-, j>- szórészek, az 1. sorban jfo IT, a 6. és 14. sorban ^j^>J, tÁ*, a 3. sorban 4jjJji, az 5. sorban jf>-oj>., a 7. sorban ju-X*jji a 8. sorban •uíuJsCJj!, a 11. sorban a 12. sorban t>jJj\, ^O^JJ szavak írásmódja.
