Dr. Fekete Lajos: Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába : Első füzet (Budapest, 1926)
OKLEVELEK
Írásbeli sajátságok: az 1. sorban obol, ^ a 3. sorban -U* JA, o^lc, a 4. sorban j>* sorban ©JA>- ^—, Ü->J!*->J^J. szavak írásmódja. juíjj tS-A^ £ '> J jfck ^J*Lr^j\JJ íS ^ Ji* j d>J->j~> ÍLUJVj g. jl- (2.) <itj\iij£ t^L^U (3.) j*Uol ^j?.^? JS^ÓÍ" (4.) Ö'JIJL&U J Ó^JO 1 ^ J ú->jfj&. ojjj\ JTA^ (5.) JCOIJU J 2 j^4bJ A^C ^J-u^ (6.) B ÚJ^>bjJ'j jJJ>!^ si^l c?Juct >u» JuJot p>U1 jiíjjiy (^JJLÍJU ÓU_^ yj J»> J >>J-^j^> Ji (7.) Aj*- LP^U ©jjji óLol j Jíá*- y>Jj' ól*j?.3 Js* 4 *^ 1 J ,i> '3 (^*) 7 u*V ö *i 'JL/* ^ 0 j***" (*J-^*-* J-4*J A ^S^AJl *lix A pecséten: ólcJ-** óUaJL— cJj-i i^le-i j ó^*- 0^-» jV* 1 Az eredetiben J*-J. 2 A szöveg értelme szerint jfJil. 3 A kapudán (¿3^^») szó itt nem a török c tengernagy'ot, hanem szárazföldi csapatok parancsnokát jelenti. 4 Tautológia az írásban: szokott alakja táife <A>U», vagy tsHfe <ü\k. 6 Az eredetiben 6 Az eredetiben ^. 7 A keresztény hónapok nevének használatára nézve 1. a Diplomatikai Rész megfelelő helyét. 8 A szó olvasata bizonytalan. A betűvonalak alapján a ji-v- alak vehető ki, ennek t , », ^ betűi egyenként megállapíthatók. Bár a diakritikus pontok a ijv*- olvasat mellett szólnak, a szónak üjfc- olvasata azért nem valószínű, mert a szóképben egy lábbal, egy betűvel több van adva, mint amennyi ehhez a szóhoz szükséges. 0 Bosznia kormányzóinak lajstromában (Glasnik, II. 62.1., WMBH II. 344. 1.) H. 963-970. <== a. D. 1555-63.) években szerepel egy c O§man nevű sandzakbej. Li' S^JSjj±>-, a 2. sorban tfjtaj—, Jű^-x- JLJ, t4»>j, a 6. sorban (^JűLlJIc jUji, ÓJJC-'U, a 7. Üdvözlet annak, ki az igaz úton halad. Én, aki a boldogságos pádisáh őfelségének, a világ menedékének alárendeltje és a boszniai livának emírje, a szerencsés 'Osman Sah 9 vagyok, te, aki Bee vilajetjének vezére és a jézusi országok tiszteltje, Maksímíán király vagy! Nemes színem elé levelet küldvén, megírtátok a nagyhatalmú és magas pádisáhunk nemes lábapora elé terjesztett fogadalmatokat és esküiteket és tudattátok, hogy hűségesen megfogadtátok, hogy mostantól fogva végvidéki bejeitek, kapitányaitok és mások közül senki (az ő) szultáni vilajetjeibe semmiképen be nem tör és hogy ti ezt nem fogjátok megengedni és hogy vilajetjeiből senkit el nem hurcolnak, továbbá, hogy a kegyelmes pádisáh őfelségének, az Isten árnyékának felséges ferman ja adatott ki arra nézve, hogy amíg fogadalmatokhoz hívek maradtok, kegyes emirjei és kapudánjai közül vilajetetekbe és végvidékeitekre senki ne csapjon be és vilajetetek lakosait fogságba ne ejtse. Mivel tehát ferman adatott ki arra nézve, hogy amenynyiben a ti részetekről e végekre becsapás nem intéztetik, azon a végvidéken, ahol mi vagyunk, a diadalmas iszlám hadsereg részéről, az ő kapudánjai, vojvodái és agái közül a ti végvidékeitekre senki ne nyomuljon be, (általam is) elrendeltetett, hogy (azok) védve és oltalmazva bántatlanok legyenek. És nemes rendeletünket senki sem fogja áthágni. így szolgáljon felségtek tudomásául. íratott június 7-én, a kilencszázhetvenedik évben, 10 Banaluka 11 székhelyen. Vége (a levélnek). A pecsét szövegének fordítása: Osman kőbe metszett pecsétje és Sülejman szultán hatalmáért való ima. Bizalmam Teremtőmben. 10 V. ö. a 8. sz. j. A levél tártalmánál fogva annak keltét a két feltételezhető időpont közül H. 970-re = a. D. 1563 június 7.-ére teszem. Eszerint a levél az 1562. évi békekötésre és az azt követően kibocsátott szultáni rendeletre hivatkozik. A különben szépen írott oklevél a dátumon kívül más nehézséget is nyújt. Mondatszerkezete kusza, különböző lehetőségeket nyújt a tagozásra és magyarázatra; fogalmazása egyenetlen, először egyes-, később többesszámban szól a megszólítotthoz stb. 11 Banjaluka az 1528 évben került török kézre. A boszniai bejeknek (H. 992 = a. D. 1585 óta bejlerbejeknek.) székhelye.
