Dr. Fekete Lajos: Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába : Első füzet (Budapest, 1926)
OKLEVELEK
JT^S i3J x (9.) óVjt ^ílT rí j JUJJVJ W pl* 4 _}^>-jJU 4»,jL (10.) ólj*- ^jyjj.*^ jr** 3 (j^jjJji jjj--" £^ v^J^ JÍCA^U* jji^A lj j<^1 j (11.) o^^JbJ jLál 6 Jj£íj$^ jj** 3 ^jj^íj^i B L£*4»-J' o-^jjjjj (JlvL* jyo^^l ^í1 ^vl*- JlvU-l <u)! *ta1 LÍ-LJ ¿¡^¿3^1? JUal ^JJJUÍ "UJLi*«jj j <bU1 j ^1 (12.) VJAI JL-J! v-j^ji jtA-i ^JL*^ j ;5: y-^ ^j-^y e ^íí •^.J^-^* cu'^t^ \J*v* Jí^jjJj' oAiSji' <C«'<1^J üJto JJCJLJLI (13.) fy-^i* j Ui* JJJJJI ÍÍJTJT 1 A szöveg írója kifelejtette a ki tf"szót. 2 Az eredetiben ífcba/ (JUI) tévesen áll akial (LMI) helyett. c AkiaP a ^KaiP többesszáma: c Kailok 3 . A Szaszanída-dinasztiának a VI. és VII. században (531—579 és 590—628) két Kail nevű tagja volt. Mivel e frázis az oklevelekben ismételten előfordul, a másoló jól ismerhette. Tévedése valószínűleg csak tollhiba. 3 Figyelemreméltó sajátság a magánhangzók sűrű jelölése (oj~-, jUji, jj-L.uis, cyj, jy>t- stb.). 4 Az eredetiben jj^jiL, Malvezzi nevének latinos alakja (Mrlvedziüz), de a török írásban a j betűről a diakritikus pont hiányzik. Lehet, hogy a szomszédos szó, a nam nun (ó) betűjének pontja vonatkozik ide, esetleg ide is. 5 A fonetikus kiejtés alapján JVJ^-JI helyett. 6 ¿4X1 -UJ^L" kifejezésben az elifek felett a medda és hemze jelek fel vannak cserélve. 7 c Aden 1538-ban került a szultánok hatalma alá; megszakítással 1630-ig bírták. (Hammer i. m. II. 391.1.; El I. 139 1.) 8 Basra 1534-ben került Sülejman kormánya alá. (El I. 701. 1.) 8 Algir (Dzezalr) meghódítását Hair-ed-dln pasa fejezte be az utolsó spanyol erőd, El Penon elfoglalásával (1529 május 27). 10 A desW klpcak Hammer szerint (i. m., I. 525. 1.) a Kaspi-tó és a Fekete-tenger közötti róna. A klpcak-törökök birodalma a XV. században öt kánságra oszlott: a kípcaki (székhelye a volgamelléki Seraj), kazáni, asztracháni, nogaji és krimi kánságra. Függetlenségét III. Iván cár döntötte meg. Kazán 1552-ben, Asztrachán 1554-ben, a nogaji és a krimi kánság a XVIII. században került a cárok fennhatósága alá. (Kamüs, V. 3600. 1.) A török birodalom e földek örökösének tartotta magát. A szultánok megtartották a címet, sőt Sokollu Mehmed nagyvezérségc idejében arra is kísérletet tettek, hogy és 'Aden 7 földjének, Basrának, 8 Dzezaírnak, 9 Tatárország és kipcak 10 pusztája égöveinek, Budün 11 trónjának és az alája tartozó helyeknek és még több, kardunkkal meghódított országnak padisahja, Sülejman szultán sah, Selím szultán sahnak fia, han vagyok, 12 te, aki Nemce vilajetjének és az alája tartozó helyeknek királya, Ferendüs király vagy, udvarunkhoz, mely a boldogság menedéke és nagyfenségű trónusunkhoz, mely a szerencse fényes csillaga s aHosroesek és Kailok ajkainak csókoltja, levelet küldtél. Jelentettétek, hogy régebben magas székhelyünkhöz érkezett kedves és becsült ügyvivőitek Dzövan Mária Málvedziüz nevű követetek nemes levelünkkel hozzátok ért, hogy annak nemes tartalma tudomásul vétetett és sokféle örömre adott okot s tudattátok, hogy legnagyobb vágyatok, hogy kettőnk közt szívélyesség és barátság legyen; hogy miután követetek odaért és veletek találkozott, embereitek elmentek a végeken levő bejeitekhez és egyéb parancsnokaitokhoz és intették és figyelmeztették őket, hogy maradjanak nyugodtan; és hogy a nagy emírek emírjéhez, Budün bejlerbejéhez, Tujgun pasához 18 — nyújtsa Isten hosszúra méltóságát — is elküldtetek embereiteket és tudattátok vele, hogy a béke, nyugalom és barátság ellenére intézkedés és cselekedet nem lesz. Jelentettétek (továbbá), hogy a mostanáig való halogatásnak az volt az oka, hogy az elküldendő követ beteg 14 s hogy felépülésére várakoztok s hogy amint felépül, rövidesen elküldetik, avagy egy más személy szereztetik; s azt mondván, 15 hogy „óhajunk és kérésünk, 16 hogy követeink késését kimentettnek tekinteni kegyeskedjék", előterjesztettétek barátságtokat és őszinteségteket és azt kértétek, hogy a hozzánk való barátságotok állandósuljon s hogy kettőnk között a Kaspi-tavat csatornával kapcsolják a Fekete-tengerhez és így közelebb hozzák Konstantinápolyhoz. (TOEM VIII. 1. 1.) 11 Budün öj-Hr Budin ÓÍ-J^, Budün bjiy. Lütfl pasánál Budim piiji, Budának délszlávból átvett neve. II. SülejmZn 1541 augusztus 29-én harc nélkül kerítette hatalmába. 12 A sah és han címek a XVI. századbeli uralkodók pénzein rendszerint úgy fordulnak elő, hogy az uralkodó szultánra a sSh, atyjára a hEn címet vonatkoztatják, pl.: oli óUJU jlku jb- J»JL- jlLL. JJ. (Hal'íl Edhem i. m., 231. 1.) A hiln szót újabban függő viszonyban álló fejedelmek címének tartják. (TUTEM XIV. 37. 1.) 13 Tujgun 1553 február—1556 február és 1558 november— 1559 június közt volt budai pasa. 14 Johann Maria Malvezzi, Verancsics Antal és Zay Ferenc első portai követsége (1553—1557) idején mint internuntius járt Konstantinápolyban; visszatérte után, huzamos betegeskedés után, meghalt. (Verancsics Antal követségei, követi jelentései. Kiadta a M. Tud. Akadémia: Magyar Történelmi Emlékek, írók, II—IV. kötet. Thallóczy Lajos: Zay Ferenc. Kiadta a M. Tört. Társulat, 1904., 91. 1.) Az oklevél e helye Malvezzi betegségére céloz; erről Tujgun budai pasa is tudott, 1554 június 10 én kelt levelében mégis sürgette, hogy a követség lehetőleg hamar induljon útnak. (A budai basák levelezése, I. 2. 1.) 15 A alakot szószerint, nyelvtani jelentésében fordítottam. 16 T. i. a király óhaja.
