Dr. Fekete Lajos: Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába : Első füzet (Budapest, 1926)

OKLEVELEK

lib JJÁA ÓU. ^JU O*. óU- (5.) JSJC^l" ¿^1^1 óU^j jJ?iUJI ólkJŰ-, o

1

. (6.) óls-*j>J j (7.) dkb-Ojy' j JJ^íCjlo j dUjj j^jl j Ui" j (8.) ^Jijj*- J dÜe_^ j dl^jbíCLir ŐAC J 1 Helyesen o/y^. 2 A ben ki & c

én, aki...

3

) formula az uralkodót a saját, továbbá atyja, nagyatyja stb. nevével határozza meg. Az ősök felsorolásában II. Mehmednél (Konstantinápoly meghódítójánál) tovább nem mennek vissza. 3 Hammernek azon állítása, hogy a szultáni címet I.Bájazld vette föl (GOR

2

1. 94.1.), téves. A szultáni címet már I. Murád Hüdüvendigjar, Urhan fia (1359—1389.) használta rézpénzein. (Halll Edhem, Katalog, 13., 14.1.) A nikápolyi győzelem (1396) után a Kairóban székelő Abbaszída-kalifa sultan'

1 ikllm'i rumnak (fjj ^-151 ólkL- c

a római föld szultánja

3

) címezte I. Bajazidot. (TÜTEM XIV. 252. 1.) 4 Ak deniz a XVI. századbeli oszmánliban az egész Földközi-tengert, mint cím valószínűleg csak a tényleg bírt területeket (az afrikai partvidék bizonyos részét, a szigeteket és a kisázsiai partokat) jelentette. (El I. 236. 1.) 8 A c

két tenger és két szárazföld ura

3 címet (Földközi- és Fekete-tenger, Európa és Ázsia) Konstantinápoly elfoglalása után II. Mehmed vette fel. (Hammer, i. m. I. 95.; II. 118. 1.) Oszmántörök érméken I. Selim korában >*J! j jJ\ J jM (

c szárazon és vizén méltóság és győzelem ura

3

), III. Murlid korában a okb- j ólkU (

c

a két szárazföld szultánja és a két tenger hakánja

3

) alakban szokott előfordulni. (Halil Edhem 183., 414. 1.) 6 c

Rüm

:i a középkori arab és keleti török nyelveken a kisázsiai és európai római (keletrómai, görög) birtokok neve. Ez elnevezés az oszmán-törökök hódításai korában is él, de az alatta értett terület pontosan nem határolható körül. A perzsák az oszmán-törököket ma is c

rümían

3 (ÓL^JJ = rumi-ak) néven nevezik; így a keleti török nyelvek is. Az oszmánlik ezt a nevet a görögöktől sűrűbben lakott Délbalkánra (

c

Rum ili

3

) vitték át. (Kamüs II. 2359. 1.) 7 Anatolu az oszmán területi beosztás szerint keleten a Kizll irmaknál (Halys), délen Karamán (a konjai vilajet) északi határánál végződött; nyugaton Biga, Kodza ili és Szmirna nem tartozott hozzá. (El I. 361.1.) II. Sülejman korában 14 sandzakra volt felosztva. (TÜTEM XIV. 69. 1.) 8 Az oszmánli-törökök fejedelemségével egyidejűleg alakult Karaman, közel két évszázadon át az oszmánlik riválisa, függetlenségét velük szemben tíz vesztett hadjárat dacára fenntartotta. 1466-ban II. Merimed által végleg elfoglaltatott és a birodalomba kebeleztetett. Ezóta külön bejlerbejség, székhelye Konja. (Hammer i. m. I. 488.) 9 Az arabok egy római erődöt, az ókori Theodosiopolist neveztek <\?JI ójjt-nak; ebből alakban fejlődött ki Erzerum mai neve. Jelentése: c

római föld, görög föld

3

. 10 Kürdistani 1515-benBijikli Ahmed, akkor erzindzani pasa hódította és szervezte meg. Megszervezésében segítőtársa volt Edrls Bitllsl, az oszmánli-törökök történetírója. Bár már ekkor tíz sandzakra osztatott, egyes várai tovább tartották magukat és csak 1534-ben hódoltak meg. (Hammer i. m. I. 730., II. 112.) 11 Lörlstan Bagdadtól keletre, a Tigris folyásának irányában elterülő tartomány; nyugaton a világháború előtti török Sülejman, Selim han fia, mindig győzedelmes. Én, aki

2 a szultánok szultánja,

3 hakanok próbaköve, a föld színe királyainak korona-osztogatója, a földön Isten árnyéka, a Fehér-tengernek,

4 a Fekete-tengernek,

5 Rum-ilinek,

6 Anatolunak,

7 Rumnak, Karamannak,

8 Erzerumnak,

9 Diarbekirnek^ürdistannak^Lörístannak^Gürdzistannak,

12 Zí-l-kadríjének,

13 Samnak,

14 Mísrnek,

15 Halebnek,

16 a nagyon tisztelt Mekkának és a ragyogó Medinának,

17 Kuds

1 serifnek,

18 Arabistan egész vilajetjének,

19 Bagdadnak,

20 Dzazan,

21 Jemen,

22 San'án birodalom, keleten az arab c

Irák, délen Hüzistan, északon kurd törzsek határolták. A kurd néphez tartozó lörl nevű törzs lakja, innen a terület neve (

c

lórik országa

3

). Nyugati (nagy) és keleti (kis) Lörlstanra oszlik, székelye a keleti részen fekvő Berüdzerd. (Kamüs, VI. 4012. 1, Hammer, i. m., IV. térkép.) 12 Gürdzistant (Georgiát), a gürdzik földjét Ahmed pasa hódította meg 1549-ben. (Hammer i. m. II. 210. 1.) 13 A XIII. század közepétől a XV. század végéig Mer

c

as vidékén élő türkmen néptörzs. I. Sellm 1515 június 12-én ördekli mellett c Als-ed-devlet fejedelmet legyőzte s miután ez elesett, országát birodalmába bekebelezte. (TOEM VI. 550., 621. 1.) 14 §ám Damaszkusznak egyik arab neve. Damaszkusz a merdz dablki síkon kivívott diadal gyümölcseképen hódolt meg az oszmánli-törököknek (1516 augusztus 24-én); bekebelezésével egyidejűleg vétetett fel a szultán címei közé. c

Sam

3 arabul c

bal

3 jelentéssel bír, mert Hedzastól balra esik, E szó eredetileg a városhoz tartozó tartomány neve volt, a törökök ezt a nevet átvitték a városra is. (Kamüs IV. 2824. 1., El I. 947., TOEM V. 270. 1.) 18 Mísr (a zsidó Misralmból) Egyiptom török neve. I. Sellm 1517-ben hódította el a memlükoktól; január 23-án, nyolc hónappal Sztambulból történt elindulása után vonult be Kairóba s e hódítása kapcsán nemcsak Szíriát és Egyiptomot, hanem a két szent várost és a kalifátussal az egész iszlám feletti vezérszerepet is megszerezte. (Kamüs VI. 4302. 1.) 16 Haleb (Aleppó) Sellm szultán egyiptomi hadjárata alatt kapcsoltatott az oszmán birodalomba. (Kamüs III. 1972. 1.) 17 „Mekka és Medina szolgája" címet (hidim-ül háreme jnes-serifejn: c

a két szent hely szolgája

3

) I. Sellm Aleppóban vette fel 1516-ban. A város elfoglalása után mondott első hutbe szövegében mondták először. (Hammer, i. m. I. 761.1.) A cím használatának jogát az utolsó Abbaszída-kalifa és a mekkai serif azzal erősítették meg, hogy Kairóban átadták a szultánnak a próféta zászlaját és a két város kulcsait. (Hammer i. m. I. 94., II. 118. 1.) 18 Sellm csapatai 922 zl-l-hidzdze 6-án (1517 december 31-én) vették be Kuds-i serifet (Jeruzsálem). (TOEM V. 270. 1.) 19 c Arabistan (

c

arab föld

3

) a korábban Hüzistannak nevezett perzsa terület neve. Perzsa nyelven az egész arab félszigetet jelentette. (El I. 434. 1.) Az oszmánli-törökök is ezen értelemben használták. 20 Bagdadot II. Sülejman az 1534-i keleti hadjáratában foglalta el. Ezóta, kisebb megszakításokkal a legújabb időkig, oszmán pasák kormányzata alatt állott. (Kamüs II. 1326. 1.) 21 A régi Egyiptom azon része, ahol a zsidók telepedtek le. (Kamüs III. 1754. 1.) 22 Jemen jelentése c jobb 3

, mert Hedzastól jobbra fekszik. Székhelye, San

c

a, 1546-ban hódolt meg özdemir pasának. (El III. 156.) A két részre osztott Jemen felső hegyes vidékének San

c

á, a délinek Sebld volt a székhelye. (El I. 398. 1. Hammer i. m., II. 389. s köv. 11.)