Dr. Fekete Lajos: Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába : Első füzet (Budapest, 1926)

PALAEOGRAPHIAI RÉSZ

„írók (t. i. a szépen írók) imamjá"-nak (imäm-ül haffäfin cr^UajLt ^Ll) tulajdonítja. Azonban e típusnak Ibn Mukla koránál száz évvel idősebb emlékei vannak. Berger azt hiszi, hogy a nesih a küfítól függetlenül Egyptomban alakult ki s hogy őse a nabatai írás. Feliratokon kívül érmeken, levhákon,

1 de főleg teológiai tárgyú kódexek, különösen tefslr (J^ÁJ) és hadis (JUJJ^) írásánál, másolásánál használták. A típus elnevezésének eredetét is itt lehet keresni: nesih jelentése 'leírás, másolás', idővel maga az e munkánál használt írástípus is. A nesih- A XII—XIII. században a nesih'

1 Ejjübi ('az típus fontosabb Ejjob-dinasztia országának típusa' ^^j! £*j), a középkor végén, a XIV. századtól kezdve, Egyptomban a nesih'* memlUkí Ca mamelukok írástípusa' J^JL-a ¿«0), a XII—XIII. században Kisázsia földjén a nesih'

1 seldéüki (jj^tU 'seldzuk nesih') nevű változata virágzott. Utóbbinak a zl-l-kadrlje fejedelemségben művelt testvérhajtását vették át az oszmánli-törökök és fejlesztették a róluk elnevezett nesih'' 'osmani (JL^ 'oszmánli nesih') változattá.

2 A mohamedán világ ezen típusnak legkiválóbb művelőit az oszmán-törökökben látja, kik e típust tiszta ízléssel az összhang és a külső csín magas fokára emelték. Szabályait a kódexmásolók állapították meg. E típus nyugodt vonalai, pontosan betartott arányai, túlzástól, szélsőségektől és fölösleges dísztől mentes külseje, szolid és gondos szerkezete révén — és talán a hagyomány hatása alatt — a nyomtatott könyvek legelterjedtebb betűformája lett. A nesih- Betűi egyvonalban, egyenlő magasságban típus sajátságai, következnek egymás után. Mivel a diakritikus pontokon kívül a helyes kiejtést is jelzi (vad"

1 Vd&äm fiái £->±>j), e típus a legfontosabb szövegek — a szent könyvek — másolására is alkalmas volt. Az egyes betűcsoportok és 3, j és j, és J*, és j*, és i?) mühmel (J^), azaz diakritikus ponttal nem jelzett alakjait e betűk alá tett ponttal (pontokkal) vagy kis körjobbkezét levágták, balkézzel írt. A. H. 328. (= a. D. 939/40.) Bagdadban halt meg. (Hablb 21., Pertsch, Die persischen Handschriften der herzoglichen Bibliothek zu Gotha, Wien, 1859., 4.1. 1 A legtöbb besmele-levha nesih-típusú. 2 TOEM VI. 647. 1. rel (o), illetőleg a betű fölé tett vesszővel vagy vonallal különböztették meg.

1 Ezt az ünnepélyes változatot nesih dzelisinék (

<s

*^>. £~j), vagy nesih dívanísmak (^ti^3 ¿^0 nevezték; vele szemben áll az egyszerűen nesihnek mondott közönséges forma, a kettő közti átmenetet pedig vasa/nak (i»—j), közepesnek mondták.

2 A nesih-típust az Északarábiában használatos karmata-típussal és nyugat felé a magribl-típus változataival hozzák kapcsolatba. Van még egy keleti fajtája is, melyet a talíkkal történt elegyedés következtében faaff'

1 nesta'llknak (jjJUi-J ¿¿0 neveznek (1. a XVI. 1.). A nesih egy másik ünnepélyes változata, az idzazet (háti'

1 idzazet oj,UI iaJ-), a harekéknek és a díszítőjeleknek gondos, szinte túlzásba menő alkalmazásáról ismerhető fel; ha fezektől eltekintünk, megmarad a nesih nyugodt, szabályos vonala; legfeljebb a ductusban észlelünk különbséget, amennyiben az idzazet ductusa vékonyabb és finomabb, mint a nesihé. Az oszmán-törökök ezt a típust csak kódexmásolásnál használták. A muhakkak (haff'

1 muhakkak iLu) a legrégibb betűtípusok egyike. A hagyomány szerint Ibn Bevvab G_>ly> j> l)

a alkotta. A muhakkak a küfíból alakult s annak sok A szögletes idomát megtartotta. Az elif (I) szára tipu

\'' ' hosszú; hajlása nincs, csak alján észlelhető a toll emelkedése (iS Jai) által létrejött törés; a hosszúszárú betűk magasságával ellentétben a j, ő és & betűcsoportok laposak és vízszintes irányban nyúlnak el

4 s ennyiben a ta'lik jellemző vonásait viselik. A muhakkak-típust főleg kasldék és is'arok följegyzésénél használták. Egy változatának, a művelési területéről 'irakinak nevezett típus megalkotását Mohamed kortársának, Katbának (*ü*S) tulajdonítják.

5 A haff'

1 rajhanl (ejUaj népiesen: haif

1 A rajh&m" típus, rikjani Jtfj -ki-)

6 a muhakkak-típusnak, közvetve 1 Habib, 23., Beck, I. 220. 1. 2 TOEM V. 110. 1. s A 'bevvab fia', mert atyja a Büje-dinasztiánál őrálló Cbevvab') volt, meghalt a. H. 413-ban (= a. D. 1022/3.) Bagdadban. Életében állítólag 64 kódexet (mashaf ^L*~a*) másolt le. (Habib, 44., 47. 1.) 4 Habib, 24., 44. 1. 5 Habib, 19. 1. 6 Tezkere°> hattatân (

c A szépen írók jegyzéke

5

), Istambol, MilletOAlï Emírl)-könyvtár, 1108/2129. sz.