Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

Szerkesztői tájékoztató

nemcsak a történelem iránt érdeklődő olvasóközönség, hanem a történettudománnyal foglalkozó kutatók nyilvánossága elé is. Az egyes iratokat kihagyások nélkül, teljes terjedelmükben közöljük. Legfeljebb a mai helyesírás szabályaihoz igazítottuk az egyes iratok szövegét. Bethlen István kézírásai esetében azonban teljes betűhívségre törekedtünk: jellemző helyesírási hibáit, rövidítéseit az eredeti formában adjuk vissza. Az érthetőség szempontjából egyes esetekben szükséges szerkesztői kiegészítéseket, megjegyzéseket szögletes zárójelben [ ] helyeztük el. Az idegen nyelvű iratokat magyarra fordítva közöljük. Az egyes magyar nyelvű iratokban található idegen nyelvű szövegrészeket az eredeti nyelven közöljük, s fordításukat jegyzetben helyeztük el. Minden egyes irat előtt közöljük a keltezését, és amennyiben nem Budapesten íródott, a keltezés helyét is. A dokumentum címében megadjuk minden egyes esetben az irat szerzőjének nevét, azt, hogy ki volt az irat címzettje, és az irat rövid tárgyát. Minden egyes irat után közöljük annak jelzetét, ami a tárgyi csoport jeléből, az évszámból és az egykorú iktatószámból áll, továbbá az irat formai jegyeinek leírását, tehát azt, hogy tisztázatról, fogalmazványról vagy másolatról van-e szó, milyen nyelven írták eredetileg az iratot, milyen íróeszközzel, milyen levélpapiroson (a levélpapír fejléce sokszor eligazító lehet a megírás helyét stb. illetően), és hogy milyen feljegyzések, megjegyzések, jelölések találhatók az iraton a fő szöveg mellett. Az irat szövegét érintő egyes korabeli, de utólagos módosításokat, jelöléseket az ábécé kisbetűivel jelzett jegyzetekben közöljük. Egyes esetekben az ügy későbbi fejleményével kapcsolatos adatokat az idevonatkozó további iratok bő kivonatával együtt ugyancsak az irat után helyeztük el. Az iratokat keltezésük szerint rendeztük el a kötetben. Egyes nagyobb jelentőségű, a korszakra jellemző esemény, problémakör iratait tárgyuk szerint csoportosítottuk és e tematikai egységeket legkorábbi iratuk keltezése alapján soroltuk be a kötet iratai közé. Az egyetlen kivételt a kötetet záró, s az 1930—1931. évi kölcsön iratait felölelő tárgyi csoport képezi. Itt az utolsó irat illeszkedik az időrendhez. Az egyes dokumentumokat sorszámmal láttuk el. A szorosan összetartozó levélváltások együvé tartozását azzal is érzékeltetni kívántuk, hogy ezeket ugyanazon sorszámmal láttuk el, s a sorszámot az ábécé betűivel törtük. Melléklet esetén ezt a főirat után ugyanazon szám alatt helyeztük el, s a melléklet számát arab számmal jeleztük. A közölt iratanyagban tükröződő események legáltalánosabb körülményeit és öszszefüggéseit a bevezető tanulmányban igyekeztünk összefoglalni. Ebben az egyes iratokra () zárójelbe tett számokkal utalunk. Az egyes iratokkal kapcsolatos, szükségesnek vélt történelmi magyarázatokat részben az irat formai ismertetését tartalmazó leíró rész után, részben pedig arab számokkal jelzett jegyzetekben helyeztük el. A tájékozódás megkönnyítése érdekében függelékben közöljük a Bethlen-kormányok jegyzékét. A névmutatóban megjelöltük azt az oldalt, ahol az egyes fontosabb, a korszakban jelentősebb szerepet játszó személyek részletesebb életrajzi adatai találhatók. Munkánkhoz a Magyar Tudományos Akadémia segítséget nyújtott. Budapest, 1971 május.