Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)
Bevezetés
dokumentumokon kívül még több, ezekre az intenzív kapcsolatokra utaló irat található a miniszterelnök félhivatalos levelezésében. 42 Berend—Ránki: Magyarország gazdasága. 1919—1929. 45—46. o. «I. Nemzetgyűlés Naplója. XIV. köt. 48. o. 44 Ugyanott, XVII. köt. 311. o. 45 A választójogi rendelet így kezdődik: „Az 1920. évi február hó 16. napján egybehívott nemzetgyűlésnek az 1920. I. tc. 1. §-ában jóváhagyott rendelkezésekkel megszabott kétévi időtartama a törvényhozás további módjának meghatározása és választójogi szabályok megalkotása nélkül telvén le, az újból egybehívandó nemzetgyűlés tekintetében a választójognak és a képviselők választására irányadó egyéb szabályoknak megállapítása vált szükségessé." (Szerk. kiemelése.) (1922 : 2200. ME. sz. rendelet az 1922. évben összeülő nemzetgyűlés tagjainak választásáról. 1922. március 2. — Magyarországi Rendeletek Tára [A továbbiakban: MRT]. A magy. kir. Belügyminisztérium kiadása. 1922. — Budapest 1923.14—-15. o.) Ezek a sorok ellentmondanak a tényeknek és megsértik az ellenforradalom saját törvényeit. Mert: 1. Magyarországnak akkor voltak törvénybe iktatott „választójogi szabályai", ezért új választójog „megállapítása" nem „vált szükségessé". 2. „Az újból egybehívandó nemzetgyűlés tekintetében" az 1920. I. tc. 13. §-ának 3. bekezdése (lásd e kötet 23. oldalán) világosan és egyértelműen rendelkezett. 3. Bethlen, aki nem tartotta megfelelőnek a meglevő titkos választójogot, kormányra kerülésének pillanatától kezdve minden eszközt felhasznált annak érdekében, hogy a nemzetgyűlés ne tudjon dönteni egy új választójogi törvényjavaslatról. Űj „választójogi szabályok megalkotása nélkül" ezért „telt el" az első nemzetgyűlés időszaka. 46 Vesd össze: Iratok az ellenforradalom történetéhez. II. kötet. /. Berend T. Iván—Ránki György: A munkásosztály összetétele és helyzete az ellenforradalmi rendszer első évtizedében (1919—1929.) Párttörténeti Közlemények, 1964. 3. sz. 47 Haus-, Hof- und Staatsarchiv. Wien, Neues Politisches Archív, Staatamt für Aeusseres (A továbbiakban: Staatsarchiv S. f. Ae.) K. 887. 2/3 1920—1956. 48 Jenéi Károly: Az ellenforradalom támadása az Általános Fogyasztási Szövetkezet ellen és az első Bethlen—Peyer-paktum. Századok, 1962. 3—4. szám. 470. és köv. o. 49 Parasztsors—Parasztgond 1919—1944. Szerk.: Kiss Dezső, i960.; Szegényparaszt- és földmunkásmozgalmak Magyarországon, Szerk.: Pölöskei Ferenc és Szakács Kálmán; Incze Miklós— Petőcz Pál: A dolgozó parasztság helyzete az ellenforradalmi rendszerben. Művelt Nép Kiadó 1954. 50 Rendkívül színes kép bontakozik ki e kérdésekről a Prónay-naplóban és a Zadravecz-naplóban. 51 Szűcs László: A Miniszterelnökség Levéltára 1867—1944. Repertórium, Budapest 1958. 12. o. 52 Staatsarchiv. S. f. Ae. K. 18. 14991/1924,15 227/1924, 12 268/1925. 53 Horthy Miklós titkos iratai. 13. sz. irat. 54 Ugyanott, 16. sz. irat. 55 Iratok az ellenforradalom történetéhez. II. köt. 99—100., 304—307. o. 56 „A bácsalmási kerületben a párt megszervezéséhez... jelenleg hozzáfogni nem lehet és nincs is kilátás arra, hogy ott eredményt érjünk el, amíg a felszínen levő szociálpolitikai problémák, mint pl.: a földreform, agrárhitel... legalább valamennyire meg nem oldatnak, szóval amíg az általános elégedetlenséggel járó feszültség nem enyhül." Bács-Bodrog vm. főispánjának jelentése 1923. július 18-áról. OL K. 28. ME. — 448. tétel — T— 111. — A következőkben az egységes párti szervezkedés kezdeteire vonatkozóan ennek a tételnek (OL K. 28 ME. — 448. tétel) az adataira támaszkodunk. Ezen belül a fentiekre lásd még a hódmezővásárhelyi jelentést: ugyanott, 1923 — T — 56 és Zala vármegyei jelentést: ugyanott, 1923 — T — 4. 57 „Baranya vármegyében — írta a baranyai főispán, Fischer Ferenc (a későbbi belügyminiszter) 1923. május 14-én — a szerb megszállás idején alakult meg a kisgazdapárt. Ebből a szervezetből részben nemtörődömségénél fogva, de főleg a szervezők és vezetők szándéka szerint teljesen kiszorult az intelligencia (még a falusi jegyzők, papok és tanítók is túlnyomó részben), de kiszorultak abból az összes nem szorosan vett kisgazdák, iparosok, kereskedők stb. is. — A párt élére csaknem kivétel nélkül félnadrágos demagógok kerültek, akik a partot saját céljaik érdekében a legszorosabban vett osztálypártnak szervezték meg. Ezzel a vármegyében igen erős szervezettel kellett a megszállás alól történt felszabadulásunkkor szembenézni, és azt lassan átgyúrni. — Az Egységes Párt megalakulásakor gondolnunk sem lehetett még arra, hogy ezt a pártot átszervezzem, mert ezzel feltételenül szakadást idéztem volna elő, és a demagóg vezérek a tömegek jelentékeny részét nyílt ellenzékbe vitték volna. — Ezért ahhoz a módszerhez kellett folyamodnom, hogy a megbízhatatlan vezéreket letörjem vagy lejárassam és lassan, községenként az intelligencia beléptetésével, és megbízható elemeknek előtérbe helyezésével idomítsam át a pártot." (Ugyanott, 1923 — T — 111.) Baján (ugyanott, 1923 — T — 97) és Esztergomban (ugyanott, 1923 — T — 88.). 5» OL K. 28. ME. — 81. — 1923 — T — 5.
