Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

Bevezetés

60 E vélemények közül, mint jellemzőt idézzük a Szatmár vármegyei főispán jelentését: „... ha ... meg is csinálom a pártszervezést — írta — ezzel esetleg az ellenzéki pártok malmára hajtom a vizet, mert megtörténhetik, hogy népünk könnyen félrevezethetősége mellett választások előtt a kész szervezeteinket kapcsolják le ügyes demagóg agitátorok. Én teljesen elegendőnek tartom, ha a pártnak csak a keretei vannak meg, ami a kormányzatomra bízott Szatmár vármegye minden egyes községében a képviselő-választások alkalmával kiépíttetett, és ezen keretek csak szükség esetén töltetnek ki. Közpályám alatt négy képviselő-választást vezettem, kettőt mint főszolgabíró, kettőt mint főispán, az összes választások akaratom szerint hajtattak végre, és előzetesen pártszervezést sohasem csináltam, azt tapasztaltam, hogy az utolsó pillanatokban kell megragadni a dolgot, alkalmas jelölttel, a közigazgatási tisztviselők kézbevevésével és ambíciójuk felkeltésével és a választások sikeréhez szükséges egyéb kellékeknek összegyűjtésével." (OL K. 28. ME. — 448. tétel — 1923 — T—6.) 61 Szabolcs vármegye főispánjának, Kállay Miklósnak (a későbbi miniszterelnöknek) jelentése. (Ugyanott, 1922 — T — 6.) és a zalai főispán véleménye (OL K. 28. ME. — 81. — 1923 — T — 4 — 463.) 62 OL K. 28. ME. — 448 — 1923 — T — 111. 63 Iratok az ellenforradalom történetéhez. II. köt. Bevezető tanulmány. 102. o. 64 25 főispáni helyre 18 újat neveztek ki. Kettő kivételével mindet 1922 februárjában és március elején. A 18 új főispánból 9 közigazgatási szakember volt (alispán, főszolgabíró, főjegyző), 6 földbirtokos, 1 takarékpénztári ügyész és két képviselő. 65 1922. XVII. tc. 6. §. 5. bekezdés. Magyar Törvénytár (A továbbiakban MTT.) 1922.—1923. 124. o. 66 Horthy Miklós titkos iratai. 85—86., 100—101. o. 67 Ugyanott, 99., 100. o. 68 Engels: Európa munkásai 1877-ben. Marx—Engels Művei. 19. köt. Budapest, 1969. 127. o. 69 Bethlen beszéde a nemzetgyűlésen 1921. június 1-én. (I. Nemzetgyűlés Naplója. X. köt. 321. o.) ™ 1922. 77 000 BM. rendelet MRT. 1922.—1923. o. 71 1922. 6000 BM. körrendelet. Ugyanott, 219 o. 72 Bethlen 1921. június 1-i idézett beszéde. Ugyanott. 73 1922. 6000 BM. körrendelet MRT. 1922.—1923. 218. o. 74 Ugyanott, 218—219. o. 75 Ugyanott, 218. o. Vesd össze az idézett rendelet alapjául szolgáló, az első világháború előestéjén (1914. július 27-én) kiadott rendelet szövegével: „A rendőrhatóság jogosult az engedélyezett akár nyilvános, akár magángyülekezeteken magát képviseltetni és a gyülekezést, ha ezt a közrend, közbiztonság vagy a közbéke szempontjából szükségesnek tartja, a karhatalommal is feloszlatni." (MRT. 1914. II. köt. 1429 o.) 1914-ben még csak „jogosult", 1922-ben már „köteles" a rendőrtisztviselő feloszlatni a neki nem tetsző gyűlést. Az állampolgárok a Horthy-korszakban nem kérhettek védelmet a helyi hatóságok sérelmes eljárásaival szemben a felsőbb hatóságoknál, mert egyrészt a helyi önkény rendeletekben biztosítottjoga volt az alsóbb szerveknek, másrészt éppen fentről— ahogy az előbbi összevetés is bizonyítja — kifejezetten és állandóan hajtották a végrehajtó közegeket a legbrutálisabb eljárások felé. A Bethlen kormányzása alatt kifejlődött tendenciát irataink (27., 105., 106., 147.) tükrözik. Horthy Miklós titkos iratai. 90., 108., 109. o. 77 Ugyanott és I. Nemzetgyűlés Naplója. XIII. köt. 432. o. 78 Ezekre a módszerekre számos adatot tartalmaz a miniszterelnökség sajtóosztályának anyaga. (OL K. 28. ME. — V. tétel.) 79 Iratok az ellenforradalom történetéhez. II. köt. 139., 164. o. 80 Bethlen Nyugat-Magyarország Ausztriához való csatolásával foglalkozva a minisztertanács ülésén, annak érdekében argumentálva, hogy a magyar kormánynak az adott nagyon rossz kompromisszumba bele kell mennie, ezt mondta: „Nekünk reményünk lehet az, hogy Tótföldet és Erdély nagy részét, a Bánátot kedvező külpolitikai konstellációk esetén visszaszerezhetjük a most megcsonkított országhoz, de a kedvező európai konstellációt e területek visszaszerzése tekintetében csak Németország adhatja." (OL MT. jkv. 1921. aug. 1. [1].) 81 Horthy Miklós titkos iratai. 7. sz. irat. 82 Erre különösen gazdag anyag található a Staatsarchiv. S. f. Ae. c. fondjában. így K. 891. 2/11 1921—5445 jelzet alatt a bajor, osztrák, horvát és magyar szélsőjobboldaliak szombathelyi megbeszélésére vonatkozóan; a K. 891. 2/11—1921 6863, 7341, a K. 895 4/5—1922, 2657 jelzetek alatt egyáltalán e kapcsolatok megélénkülésére; K. 17. 1921. 807 jelzet alatt a Kapp-puccsban szerepet játszott dr. Schiele „Wilke" álnéven Magyarországon folytatott tevékenységére; K. 17. 1923. 14. jelzet alatt Hugó Stinnes Horthynál, Bethlennél és Gömbösnél tett látogatására; K. 18. 1923. 695. jelzet alatt pedig a Csáky és Bethlen tudtával szőtt bajor kapcsolatokra nézve találhatók adatok — sok egyéb hasonló vonatkozás mellett.