Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

Bevezetés

20 I. Nemzetgyűlés Naplója. X. köt. 33. o. Ezt vesd össze: Iratok az ellenforradalom történetéhez. II. köt. A fasiszta rendszer kiépítése és a népnyomor Magyarországon 1921—1924. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Nemes Dezső. A kötet forrásanyagát összeállította és a szerkesztésben részt vett: Kársai Elek. Szikra 1956. (A továbbiakban: Iratok az ellenforradalom történetéhez. II. köt.) 127—128. oldalával. 21

1. Nemzetgyűlés Naplója. X. köt. 37—39. o. Miután Bethlen 1921. június 29-én ideiglenesen (!) megszüntette a Közélelmezési Minisztériumot, Mayer János kivált a kormányból. 1921. december 3-ig, a második Bethlen-kormány megalakulásáig a kisgazdapárt képviselőjeként Nagyatádi Szabó István tulajdonképpen egyedül maradt a kormányban. 22 I. Nemzetgyűlés Naplója. XV. köt. 467. o. — E tárgyalásokon Andrássyék követelték Eckhardt Tibor eltávolítását is a kormány sajtófőnöki tisztjéből. De ezt nem tudták elérni. (I. Nemzetgyűlés Naplója. XV. köt. 485. o.) 23 Ugyanott. 24 1921. október 12-én Bethlen programbeszédet mondott Pécsett. Ennek során beszélt a királykérdésről is. Szerinte a forradalom idején a király távozása ,,vis maiornak volt a következménye . . . Ha vis maior vagy forradalom megakadályozta őt jogainak gyakorlásában addig, amíg a vis maior tart, legitim jogai meg nem szűnnek, el nem évülnek. De ha megszűnt a forradalom vagy a vis maior, ebben az esetben uralkodói jogait gyakorolni újra köteles ... a nemzet attól meg nem fosztható, hogy alkotmányos királya legyen." A miniszterelnök kijelentette: Ne jöjjenek az egységes kormányzópárt falai közé sem azok, akik királypuccsot akarnak, sem azok, akik detronizáción törik a fejüket. (Pesti Hírlap, 1921. október 22. sz.) A beszédről a korabeli politikai életben sok szó esett, egyrészt mert ez alkalommal először foglalt nyíltan állást Bethlen a volt király jogai mellett, másrészt, mert a beszéd napján már elkezdődött a második királypuccs. IV. Károly ezen a napon érkezett Magyarországra, — de — minden valószínűség szerint — Bethlen erről beszéde idején még semmit sem tudott. 2

5 Bethlen beszédei. I. köt. 192—193. o. 26 Gömbös Horthyt már a különítmények budapesti bevonulásának napján, 1919. november 16-án nádorrá akarta kikiáltani. (Páter Zadravecz titkos naplója. Szerkesztette és a bevezetőt írta: Borsányi György. [A továbbiakban: Zadravecz-napló] Kossuth Könyvkiadó 1967. 243. o.) 27 Ugyanott, 207—208., 235—236. o. 28 A detronizációs törvénnyel kapcsolatos nemzetgyűlési vita bizonyítja a fentieket (I. Nemzetgyűlés Naplója. XHI. köt. 159., 359., 360. o., XIV. köt. 162—165., 449., 467. o., XVII. köt. 231. o.) A vita során az ellenzék egyik szónoka, Rassay Károly követelte: „... ki kell mondani a törvényben — ahogy kimondták két ízben már —, hogy a magyar trón várományosai sorából pedig Habsburgház minden tagját kizárja. Ha ezt ki nem mondjuk . .. Grieger Miklós: Akkor megválaszthatjuk Albrechtet! Rassay Károly: ... akkor nem lesz nyugalom ebben az országban." (I. Nemzetgyűlés Naplója. XIII. köt. 143. o.) 29 A paktumra vonatkozóan részletesen lásd Réti László: A Bethlen—Peyer-paktum. Szikra 1956. és Iratok az ellenforradalom történetéhez. II. köt. 48—61., 245—254. o.; valamint Fehér András: A magyarországi szociáldemokrata párt és az ellenforradalmi rendszer 1919 augusztus—1921. Akadémiai Kiadó 1969. 181—217. old. 3° OL Mt. jkv. 1921. április 15. Közli Iratok az ellenforradalom történetéhez. II. köt. 129—132. o. 31 Iratok az ellenforradalom történetéhez. II. köt. 211—212. o. 32 Batthyány Tivadar gróf: Beszámolóm. Szerző kiadása, é. n. 334. o., I. Nemzetgyűlés Naplója. X. köt. 130. o. 33 I. Nemzetgyűlés Naplója. XVI. köt. 334., 335. o. 34 Ugyanott, 341. o. 35 I. Nemzetgyűlés Naplója. XIV. köt. 50—51. o., Az 1922. évi június hó 16-ára hirdetett Nemzetgyűlés Naplója. 1923., 1924. (A továbbiakban II. Nemzetgyűlés Naplója.) XXI. köt. 200. o. 36 Rubinek István és Gaál Gaszton élesen felléptek a nemzetgyűlés ülésein nemcsak a Szociáldemokrata Párt, de a szakszervezetek ellen is. (I. Nemzetgyűlés Naplója. IV. köt. 35., 46. o.) 37 Iratok az ellenforradalom történetéhez. II. köt. 255., 265., 268—270. o. 38 Magyar Gyáripar. — A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének hivatalos lapja. — 1922. április 1. sz. 5. o. — Valójában a külkereskedelmi mérleg passzívája az egész 1921. évben 21 milliárd koronára rúgott és az 1921. évi állami költségvetés deficitje 16 milliárd koronát tett ki. (II. Nemzetgyűlés Naplója. I. köt. 348. o.) 39 Berend—Ránki: Magyarország gazdasága. 1919—1929. 157—158. o. 40 II. Nemzetgyűlés Naplója. I. köt. 255. o. 41 Feltűnő, hogy az 1921. évi Bethlen-iratokban egyetlen egyszer sem fordul elő a finánctőke prominens képviselői és Bethlen közötti levélváltás. 1922 elejétől gyakorivá és mondhatnánk rendszeressé válik ez a kapcsolat. Egyértelmű bizonyossággal megállapítható az iratokból, hogy ennek az együttműködésnek a kezdetei 1922 februárjára, márciusára tehetők (9., 22., 24., 31., 36., 38.). A közölt