Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

AZ 1926-OS VÁLASZTÁSOK

1. sz. melléklet 1931. május 4. A PÉNZÜGYMINISZTER VÁLASZTERVEZETE AZ N. M. ROTHSCHILD ET SONS CÉGHEZ A MAGYAR ÁLLAMGAZDASÁGOT ILLETŐ ÉSZREVÉTELEIRE 153/res. P. M. szám. Í93L Dear Sirs! Mindenekelőtt köszönetemet fejezem ki önöknek a folyó évi április hó 22-én kelt levelükért és mellékletéért, valamint az azokban kifejezésre jutó bizalomért. Meggyőződésem, hogy a Per Jacobsson úr által Gunston úr közreműködésével itt folytatott tanulmányok, az általuk készített jelentés és az abból leszűrt konklúziók mindenesetre újból meg fogják erősíteni azt a kellemes viszonyt, amelyben önökkel állunk. Részemről is biztosíthatom önöket, hogy a magyar kormány nagy súlyt helyez ennek a kellemes kapcsolatnak a kimélyítésére és természetesen minden eszközzel arra törekszik, hogy ezt az önök részére is lehetővé tegye. Az önök levelében és a Per Jacobsson úr jelentésében foglaltakat beható tanulmány tárgyává tettük, és természetesen szívesen tesszük megfontolás tárgyává a felvetett gondolatokat. Bizonyára önök is természetesnek tartják azonban, hogy nekünk alkalmazkodnunk kell országunk adott viszonyaihoz, a történelmi fejlődéshez és a gazdasági helyzethez, ami mellett természetesen a politikai lehetőségeket sem szabad szem elől téveszteni. Ami Per Jacobsson úr egyes megállapításait illeti, azok általában véve megfelelnek a tényleges helyzetnek. Az egyes tételekre nézve pedig a következőket jegyzem meg: 1. Tény az, hogy a magyar kincstár az 1930. évi november havi váltókból befolyt összeg egy részét átmenetileg a pénztári szolgálat céljaira vette igénybe. A pénzügyi helyzet ugyanis a váltókölcsön felvétele után úgy alakult, hogy kívánatosabbnak látszott a felvett kölcsönnek beruházásokra való azonnali felhasználását egyelőre mellőzni, hogy az is tartalékul szolgálhasson. Ez az óvatosság mindenesetre a hitelezők érdekében is állott, mert így sikerült a nehéz időket áthidalni, míg amúgy, ha a felvett összeg azonnal felhasználtatott volna, később esetleg nehézségek támadhattak volna. Megnyugtathatom azonban önöket, hogy a kormány csak átmenetinek tekinti az említett eljárást és azon van, hogy a felvett összeg rendeltetésének megfelelően használtassék fel. A munkanélküliség enyhítése céljából a felvett összegből mintegy 13 millió P beruházásokra nyert felhasználást, egy részét a felvett kölcsönnek — úgy, amint az önök is javasolják — az államvasutak egyes állami előlegeinek refundálására használjuk fel, a kölcsön további részét pedig szintén beruházásokra fogjuk fordítani, mihelyt azt a pénztári helyzet is lehetővé fogja tenni. 2. Kétségtelen, hogy a folyó évben sokkal kevesebb jövedelem folyik be, mint amennyire a költségvetésnek másfél évvel ezelőtt történt összeállítása alkalmával számítottunk. Ennek oka természetesen az általános gazdasági helyzetben rejlik, ami nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon érezteti hatását. Magyarország mint elsősorban mezőgazdasági termeléssel foglalkozó állam, természetesen erősen