Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

AZ 1926-OS VÁLASZTÁSOK

111 a 1928. június 27. VASS JÓZSEF, A MINISZTERELNÖK HELYETTESÍTÉSÉVEL MEGBÍZOTT NÉPJÓLÉTI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER LEVELE IGNAZ SEIPELHEZ, AUSZTRIA SZÖVETSÉGI KANCELLÁRJÁHOZ AZ AUSZTRIÁBAN LETARTÓZTATOTT KUN BÉLA MAGYARORSZÁGNAK VALÓ KIADATÁSÁRÓL Excellenciás Uram! Az újságokból értesültünk arról, hogy Kun Béla kiadatását a bíróságok helyeslik ugyan, de az igazságügyminisztérium megtagadta, s hogy Excellenciád ezt az álláspontot tette magáévá. Nem mint miniszter, de mint katolikus pap érzem magam kényszerítve arra, hogy ezekkel a sorokkal önhöz forduljak és beszámoljak Excellenciádnak arról a fájdalmas benyomásról, melyet ez az álláspont keltett bennünk. A magyar kormányban hasonló esetekben mindig azt a felfogást képviseltem, hogy a menedékjog fenntartásánál az okok és a tények háromszoros megkülönböztetése szükséges: 1. közönséges bűnözők feltétlenül kiadandók; 2. politikai menekültek számára a menedékjog fenntartandó, ha 3. politikai működésük közben nem követtek el súlyosabb bűntettet. A 2. pont alá tartozik mindazon politikai dilettáns, állam- és világmegváltó, titkos összeesküvő, szektaalapító, röviden mindenki, aki gyűlöl valamely politikai rendszert, s ez üldözi őt, vagy aki hű valamely politikai rendszerhez, tiszta kezekkel szolgálja, s egy másik rendszer által üldöztetést szenved el. Tudom, hogy a nemzetközi jog más fölfogást képvisel, fölfogása azonban lényegesen eltér a katolikus erkölcs alapelveitől, melyek rablást és gyilkosságot egy esetben sem engednek meg, kivéve a conscientia inculpata

1 esetét. Kun Béla esetében számomra mellékes az a körülmény, hogy ő egy közönséges bűnöző, mivel például mint a munkásbiztosító intézet hivatalnoka pénzt sikkasztott. Én őt mint egy politikai rendszer képviselőjét tartom közönséges bűnözőnek; vagy talán az apácák meggyalázása, a kispesti káplán legyilkolása — aki semmi mást nem tett, mint hogy ártatlanul lelőtt vezetőjét meg akarta gyóntatni —, a békésen éneklő budapesti úrnapi körmenetbe való belelövés, mindez olyan tett, melynek értelmi szerzője megérdemli a menedékjogot?

2 A Szentatya nagyon kemény szavakat használt Callessal

3 szemben, nem hiszem, hogy a pápa azon a véleményen volna, hogy Mexikó elnökét megilleti a menedékjog; s én nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy Calles Kun Bélával szemben emelkedett lelkű államférfi. Bocsássa meg nekem Excellenciás Uram ezeket a fejtegetéseket. Erős a meggyőződésem, hogy az államok a keresztény és polgári rend sírját ássák meg, ha a be nem avatkozás kényelmes köpenyébe burkolózva a kommunizmusnak extra et intra 1 Jóhiszeműség. 2 Mindez az ellenforradalmi rendszer által a Tanácsköztársaságról, vezetőiről terjesztett koholmányok körébe tartozik. 3 Elias Calles Mexikó elnöke volt 1924 és 1928 között. Jelentős földreformot hajtott végre, együttműködött a munkásmozgalommal, a katolikus egyház által szervezett felkelést leverte, az egyházi vagyont államosította. Ez utóbbi tetteinek következményeire utalt Vass.