Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

AZ 1926-OS VÁLASZTÁSOK

nyerni, hogy mit várhatnak Németországtól Genfben a román konfliktus

1 és a lefegyverzési szabotázs ügyében, ha mi ott a megbeszélt irányban lépünk fel. Nem hiszem, hogy ez a hivatalos érintkezés útján megállapítható volna. Azért azt a gondolatot ajánlom figyelmedbe, hogy talán jó volna Szterényit, aki nagyon barátságos viszonyban van a vezető német államférfiakkal, arra kérni, hogy valami okból utazzék Berlinbe, s iparkodjék ott benyomásokat gyűjteni. Ennek, gondolom, jó hasznát lehetne venni. 1 Igaz tisztelettel őszinte híved Apponyi Albert B/2—1927—615. — Saját kezűleg, tintával Irt tisztázat, a levélíró aláírásával. A levél jobb felső sarkára Bethlen ceruzával ráírta: „Kü". A levél hátlapján három, különböző ismeretlen személytől származó, ceruzával írt feljegyzés olvasható: „Optánsok jún. gyűlésen dől el, aztán látjuk kell e tenni." — „ Walko M. T. előtt".

2 „A Honv. Min. közlése szerint a németekkel a lefegyverzés kérdésében oly jó nexust tartunk, hogy a szeptemberi ülésszak előtt is érintkezni fogunk velük és teljesen tájékozva leszünk; Apponyi gróf is kellően tájékoztatva lesz a megfelelő időben. Ily körülmények között br. Szterényi közvetítésére csak az esetben lenne szükség, ha közeli időben a fennálló jó nexusban változás állna be." • 101 b 1927. május 31. BETHLEN ISTVÁN GRÓF VÁLASZLEVELE APPONYI ALBERT GRÓFHOZ A LEFEGYVERZÉS KÉRDÉSÉBEN NÉMETORSZÁGGAL KIALAKÍTOTT JÓ VISZONYRÓL ÉS SZTERÉNYI BÁRÓNAK AZ OPTÁNSÜGGYEL KAPCSOLATOS MEGBÍZATÁSÁRÓL Tisztelt Barátom! Folyó hó 26-i kelettel hozzám intézett nagybecsű leveledre válaszolva van szerencsém az alábbiakat szíves tudomásodra hozni. A honvédelemügyi miniszter közlése szerint a németekkel a lefegyverzés kérdésében oly jó viszonyt tartunk fenn, hogy minden bizonnyal a szeptemberi ülésszak előtt is érintkezni fogunk velük, és felfogásukról lesz alkalmunk tájékozódni. Már most jelezhetem, hogy erről természetesen illetékeseink idejekorán téged is értesíteni fognak. Ily körülmények között tehát báró Szterényi közvetítésére csak az esetben lenne szükség, ha közeli időben nem vártan a fennálló jó viszonyban valamelyes változás állana be. Báró Szterényi megbízatásának egyelőre való függőben tartását gondolom indo* 1 Erre vonatkozólag lásd Khuen-Héderváry magyar külügyminiszter-helyettes és Schoen budapesti német követ között 1927. szeptember 24-én lefolyt beszélgetésről készült feljegyzést. Közli Iratok az ellenforradalom történetéhez. IV. köt. 83—84. o. 3 Az optánsügy népszövetségi fejleményeivel foglalkozó magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvrészletet — 1927. június 17-i keltezéssel — közöl „Iratok az ellenforradalom történetéhez" IV. köt. 74—75. o.