Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)
AZ 1931-ES KÖLCSÖN
években nem fog nagy eltérést jelenteni a fizetési mérlegében, hogy búzáját kivitel előtt a budapesti malmokban őrlik-e meg, vagy hogy gyapját magyar gyárban fonják és szövik meg, s otthon használják-e föl, vagy pedig olyan országokba exportálják, ahonnan Magyarország szövetet vásárol. A Népszövetség Pénzügyi Bizottságának kétségtelenül igaza volt, amikor Magyarországot arra biztatta, hogy erejét olyan dolgok előállítására fordítsa, amelyek a legnagyobb előnyt jelentik számára; mégis, ahogyan már jeleztem, a legelőnyösebben előállítható termékeket részben földjétől és egyéb természeti forrásaitól független tényezők határozzák meg. Egyrészt tekintetbe kell venni szomszédainak a vámpolitikáját. Másfelől jelenlegi munkaügyi helyzete elkerülhetetlenül hatással van gazdasági erőfeszítésének az irányára. A munkabérköltségek nemzetközi összehasonlítása merész vállalkozás. Kétségtelen azonban, hogy a fizetés Budapesten rendkívül alacsony — körülbelül a háború előtti aranyszinten, és talán inkább alatta, mint fölötte. Lehetséges, hogy Olaszországban és Csehszlovákiában olyan alacsonyak a bérek, mint Magyarországon, de Európa legtöbb ipari államában határozottan magasabbak. Elkerülhetetlen, hogy erőfeszítéseket tegyenek ennek a munkatartalék-fölöslegnek a kihasználására, különösen, mert a munkáltatók véleménye szerint a magyar munkás jó munkaerő. A textilipar gyors fejlődéséről van itt szó. Az egész világot tekintve, a háború óta ezt az ipart jelentős mértékben decentralizálták. Vámsorompók, kiviteli és behozatali tilalmak közrejátszanak a textilipar fejlődésében sok különböző országban. Egy másik fontos tényező volt kétségen kívül olyan országok munkaerő-feleslege, amelyek azelőtt importálták a textíliát. Minthogy képtelenek voltak régebbi exportra termelt áruikat kedvező áron előállítani és eladni, az egyes országok, így Magyarország is, áttértek olyan cikkek vásárlására, amelyeket addig exportáltak. Nyilvánvalóan valóságos veszteség támad itt: a világ elvesztett, s veszít most is valamit a nemzetközi gazdasági együttműködés előnyeiből. Mindazonáltal, az adott körülmények között a nagy nemzeti önellátásra törekvés elkerülhetetlen. Úgy értem, hogy az, ami elkövetkezett, nem csupán a háború által előidézett mesterséges védekezés s a dolgok ezt követő rendezetlen állapotának az eredménye. Nagy részben eredménye, nem pedig oka a nemzetközi kereskedelem fennakadásának mindaz, ami e rendezetlen csereforgalomból, s mindenekfelett a nemzetek közti adósságok okozta helyzetből kialakult. Nem állt módomban az új magyar vámtarifa részletes megvizsgálása. Világos azonban, hogy az ennek alapján kiszabott vám nagyjából határozottan magas, és sokkal súlyosabban nehezedik az olcsó, mint a drága árukra. Amennyire tanulmányozhattam, mégis arra a megállapításra jutottam, hogy ez a vámpolitika nem jelent egy általános védővám-politikát. Magyarország legnagyobb iparágainak, miként gazdálkodóinak is nagyobb érdeke fűződik a külföldi piacok nyitva, mint a hazai piac zárva tartásához. Úgy nézem, hogy az új tarifát úgy állapították meg, hogy egyrészt védelmet biztosítsanak bizonyos, a háború óta kifejlődött magyarországi ipar számára, másrészt fegyverül szánták más országoktól való tarifaengedmények kieszközlésére. Az a körülmény, hogy a magyar vámtarifa mostani állása szerint jóval magasabb, mint a legtöbb országban, amelyekkel kapcsolatban áll, nem játszik fontos szerepet. Magyarország a tarifamegállapodások tekintetében kedvezőtlen helyzetben van.
