Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

AZ 1931-ES KÖLCSÖN

mezőgazdasággal — körülbelül ötször annyit. A lehetséges hibahatár túlságosan nagy ahhoz, hogy pontosan meghatározott eredményeket állapítsunk meg. Mégis úgy gondolom, felhatalmazva érezhetjük magunkat arra a következtetésre, hogy Magyarországon az 1925. június 30-ával végződő év alatt a vagyonnövelés kétharmadszor vagy csak kicsit többször volt nagyobb, mint a háború előtt, s hogy az egy főre eső vagyontermelés valószínűleg nem volt több, mint a háború előtti mennyiség háromötöde. III. KÜLKERESKEDELEM ÉS KERESKEDELEMPOLITIKA Magyarország külkereskedelmét mindig a vele határos országokkal való forgalom jelentette. A háború előtt ennek mintegy kétharmada az Ausztriával való kapcsolatból származott, s a hátralevő részt elsősorban a szomszédos államokkal lebonyolított forgalom töltötte ki. Most hasonló a helyzet, azzal a különbséggel természetesen, hogy ami azelőtt hazai kereskedelem volt, most az új országhatárokon át bonyolódik le. 1924-ben Magyarország kereskedelmének majdnem kétharmad része Ausztriával, Csehszlovákiával és Jugoszláviával folytatódott. Mindez, hozzávéve Lengyelországot és Németországot, Magyarország külkereskedelmének 85%-át teszi. Normális körülmények között az új határok megállapítása a külkereskedelem arányának a belkereskedeleméhez viszonyított növekedését kellett volna hogy előidézze. Azonban nem ez történt. A háború előtt Magyarország külkereskedelme — kivitelének és behozatalának átlagát véve számítási alapul — a gazdaság évi növekedésének mintegy 30 %-át tette ki. Jelenleg a megfelelő arány valószínűleg nem több, mint 20%. Magyarország helyzete e tekintetben Európa más államaiéhoz hasonló, s a külkereskedelem csökkenését előidéző tényezők jobbára ugyanazok, mint más országokban. A pénz elértéktelenedése, a rendezetlen árfolyamok inkább csökkentik, mint növeük a külkereskedelmet a gyakran ellenkező értelmű nyilatkozatok dacára is. Kiviteli és behozatali tilalmak, új vámhatárok, magasabb tarifák és bizonyos esetekben a felemelt szállítási költségek is szerepet játszottak e téren. Azok az elsődleges tényezők, amelyek Magyarország kivitelének az értékét meghatározzák, a következők: 1. termése és 2. az érte kapott pénz. E két tényező közül az első tekintetében bekövetkezett gyors javulást az emlékirat egy előző fejezetében már ismertettük. A második tényező Magyarország hatáskörén kívül áll. A mezőgazdasági áruk árfolyama évszakról évszakra változik, de az utóbbi években az általános színvonal alacsony volt. A színvonal függ részben a mezőgazdaság és az ipar közötti egyensúlytól, és az európai mezőgazdaság általában sokkal jobban megközelítette a terjes helyreállást, mint az ipar. összehasonlítva Nyugat-Európa sok országával, Magyarország fekvése kedvező; általános fejlődési arányát azonban bizonyos mértékig Európa többi részének a fejlődése szabja meg. Ez elvezet Magyarország kereskedelempolitikájának a vizsgálatához. Egy olyan fekvésű ország számára, mint Magyarország, a vámtarifa hatása, legyen az jó vagy rossz, nem jelentős. Magyarország mezőgazdasági termékeinek kiszállítható fölöslegét eladhatja bármely kereskedelempolitikai megfontolás alapján. Az elkövetkező