Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

AZ 1931-ES KÖLCSÖN

hozam — bármennyire változik is évről évre — kevésbé jelentős, mint a termelésre felhasznált terület mértéke. Az adatokat a következő számok összegezik: Magyarország termelésre fordított területe az 1911—1915-i átlagot 100-nak véve 1920—1922 átlag 1923 1924 Gabona Kukorica, burgonya, cukorrépa Egyéb termény 87 102 94 90 108 94 92 108 97 A számok azt bizonyítják, hogy 1. állandó fejlődés mutatkozik a háború előtti színvonal elérésére, és 2. hogy bizonyos eltolódás történt a gabonáról egyéb termények felé. Az eltolódás okát abban a korlátban látom, amely megakadályozza a mezőgazdasági termények szabad mozgását a Magyarországnak megmaradt és az országtól elvett részek között. A megmaradt terület korábban körülbelül az ország gabonatermésének 47 %-át s kultúrterményeinek (kukorica, burgonya, cukorrépa stb.) csak 38 %-át adta. Az előállított termésmennyiség azonban nem állt arányban a ráfordított erőfeszítésekkel. Ha számba vesszük az 1923-as és az 1924-es termést (1923 a gabonatermés, 1924 az egyéb kultúrák terméseredménye szempontjából volt jobb év), s a különböző termények viszonylagos értékére is súlyt helyezünk, kiderül, hogy a termelés a háború előtti szintnek mintegy negyedével csökkent. Az 1925. évi gabonatermés sokkal nagyobbnak ígérkezik, azonban a Földművelésügyi Minisztérium legutóbbi (augusztus 8-i) becslése szerint 15%-kal az 1911—1915 közötti öt év átlaga alatt marad. A holdankénti terméshozam-csökkenést a mezőgazdasági szakértők nem annyira a kedvezőtlen időjárásnak, mint inkább a szerves és szervetlen trágya hiányának tulajdonítják. Magyarországon a gabonatermesztés műtrágya használatát teszi szükségessé. A háború előtt e nyersanyag túlnyomórészt Floridából és Észak-Afrikából érkezett foszfátok alakjában. 1913-ban körülbelül 14 000 vagon rakományt használtak fel Magyarország jelenlegi határain belül. A háború kitörése után 1922-ig semmit sem hoztak be, s 1924-ben is csak 4500 vagon rakományt használtak fel. A nehézségeket egyrészt a magas árak, a kedvezőtlen beváltási árfolyam, másfelől a magas kamatlábak, s a gazdálkodók megsegítésére szolgáló hitel elégtelensége okozta. Más mesterséges trágya is nehezen volt beszerezhető kielégítő mennyiségben. A magyar gazdálkodásban a háziállatok fontos szerepet töltenek be. A trianoni szerződés idején számuk aggasztóan csökkent. Azóta e téren gyors fejlődés látható. 1924-ben Magyarországon a juhok és sertések száma a háború előtti mennyiségnek mintegy háromnegyedét tette ki. A marhák száma 12%-kal, a lovaké pedig csupán 5%-kal volt kevesebb, mint a háború előtt. Értesülésem szerint az 1925-ös év számai további gyarapodást fognak mutatni. A most ismertetett adatokat összegezve kitűnik, hogy a termelésre használt földterületet alapjában véve újra a háború előtti színvonalra emelték. Ez mégis az egész népességre eső termőterület arányában körülbelül 10%-os tiszta csökkenést jelent.