Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

AZ 1931-ES KÖLCSÖN

bármelyik más európai országban, amelyik a háborúban részt vett. Ennek ellenére a népességszaporodás (a születéseknek az elhalálozásokhoz viszonyított nagyobb száma) a háború óta nem nagyobb, mint a nyugat-európai átlag, és határozottan alacsonyabb, mint Magyarország jelenlegi határai között volt a háború eló'tt. A születési arány, különösen Budapesten, feltűnó'en csökkent: az utolsó néhány év alatt több haláleset fordult elő, mint születés. Az általános halálozási arányszám szintén csökkent, azonban csupán azért, mert a kisgyermekek most a népesség kisebb százalékát teszik ki. A csecsemőhalandóság arányának csökkenése nem olyan szembeszökő, mint Európa más részeiben. A népesség gyors növekedése annak a körülménynek tulajdonítható, hogy sok magyar özönlött be a trianoni békeszerződésben más államoknak ítélt területekről. Ez a mozgalom nagyrészt — nyugodtan feltételezhetjük — befejeződött. A dolgok jelenlegi állása nem ad okot a borúlátásra. Mindenekelőtt a népességnek nagyobb részét alkotják a termelő korosztályok, mint valaha. 1920-ban a 15 évesnél fiatalabbak száma kisebb volt, mint 1910-ben. Ez legfeljebb átmenetileg jelent gazdasági előnyt. A következő generáció számára hátrány lesz. Akkor a termelő dolgozók valószínű száma relatíve kisebb lesz az idősek számához képest. Ez azonban olyan hátrány, amelyben Magyarország osztozik Európa legtöbb más országával. S az így vagy úgy adódó különbség nem elsőrendű fontosságú tényező. Magyarország jelenlegi területének népessége az 1910-ben és 1920-ban megállapított korcsoportok szerint: Kor Szám Százalék Kor 1910 1920 1910 1920 15 év alatti 2 643 745 2 443 555 34,8 30,6 15—60 4 355 778 4 816 754 57,2 60,3 60 éven felüli 607 005 715 990 9,0 9,0 A háború előtt a (jelenlegi) Magyarország népességgyarapodásának az évi aránya magasabb volt, mint az utóbbi években. Aggodalomra egyedül az ad okot tehát, hogy a népesség gyarapodott, míg az ország felhalmozott tőkéje kimerült, gazdasági szervezete pedig felbomlott. Nem kell azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy — kivéve, ahol a népesség szorosan a létminimum határán mozog — a túlnépesedés éppúgy haszon, mint kár. Növeli a nemzeti vagyon gyarapításának lehetőségét, jóllehet bizonyos körülmények között valamelyest csökkenti az egy főre eső nemzeti jövedelmet. A népfölösleg mégis általában tisztán relatív fogalom. A magyarok a háború előtt nem azért vándoroltak ki Amerikába, mert nem tudtak otthon megélni, hanem azért, mert Amerikában többet kereshettek. Sőt, mi több, a magyarok (amint az ország egyes részeiben uralkodó egykerendszer mutatja) bebizonyították, hogy képesek a népességgyarapodást a gazdasági feltételektől függően szabályozni. A kivándorlás korlátozását részben kiegyenlítheti a születési arányszám csökkenése.