"Bethlen Gábor és kora" – Katalógus a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Hajdú-Bihar Megyei Levéltára és Győr-Sopron Megyei Levéltárának Soproni Levéltára közös kiállításáról (Budapest, 2013)
Szendiné Orvos Erzsébet: Bethlen Gábor Debrecennek adományozott oklevelei
Bethlen Gábor Debrecennek adományozott oklevelei !•! I«*’! !•! IMI »I IMI IMI Im| !•! IMI IMI IMI IMI IMI [•I IMI IMI IMI M-l IMI Im| IMI Ml l-^H IMI Imi |m| Im||M|1^»| mIMI 1-»! Ml Ml Ml IMI Imi IMI l 35 tette 1614-ben,40 sőt még a tokaji principális, Hét és Barát nevű szőlőket is a diákoknak adományozta, melyek a Garay családé voltak. Bethlennek még arra is volt gondja, hogy rendeletet adjon ki 1624-ben az addig nem egységesített diákviselet szabályozására: sárga szegélyezésű zöld posztóköpenyt írt elő tógának, amelynek elől összegombolódó szegélyezése sas képét formálta. Bethlen hathatósan segítette a debrecenieket abban is, hogy újra felépítsék a 64 év óta romokban álló öreg templomukat. A Szent András templom 1564. szeptember 6-án egy tűzvészben égett le és csak a középkori oldalfalak maradtak meg. A város bármilyen gazdag volt, az újjáépítés meghaladta anyagi erejét, pedig nem sajnálta az áldozatot rá. Végül Bethlen Gáborhoz fordultak segítségért, akinek segítségével a templomot már 1628. november 26-án felszentelték.41 Összegzés Debrecen az Erdélyi Fejedelemség létrejötte után közigazgatási szempontból a fejedelemség fennhatósága alá tartozott. Három terület határvidékén viszont adóját is háromfelé kellett fizetnie. A kialakult helyzet mégis kedvezett a város fejlődésének: az erdélyi fejedelmektől kapott támogatást, valamint földrajzi adottságait kihasználva jól jövedelmező kereskedelmi kapcsolatokat alakított ki, így a 17. század végére Kelet-Ma- gyarország legfontosabb gazdasági központjává, a reformáció térnyerése után pedig kollégiumával és a nyomdájával művelődési központtá vált. Az erdélyi fejedelmek értékelték a város gazdagságát, Bethlen Gábortól és elődeitől olyan kiváltságokat kért és kapott, melyek hozzájárultak további fejlődéséhez. A bemutatott oklevelek tanúsága szerint - bár mezővárosi státusza megmaradt - Debrecen belső ügyeiben olyan önállóságra tett szert, amelyekkel a szabad királyi városok rendelkeztek. Gyakorolta az igazságszolgáltatást és pallosjoggal rendelkezett; az adószedésben önállóan járt el; a céhek legfőbb felügyeleti hatósága volt, a kereskedés és piac kérdéseit önállóan intézte. Rendelkezett a követküldés jogával is. A szabad királyi városi cím elnyerése 300 évébe került Debrecennek, s ebben a hosszú küzdelemben igen fontos szerepet játszottak az erdélyi fejedelmek is, többek között Bethlen Gábor. Ezt bizonyítják a tanulmányban felsorolt oklevelek is. Sajnálatos, hogy mire a város jogállása rendeződött, gazdaságilag meggyengült és hanyatlásnak indult. 'Pnaartfđj« ijuffarer/ 'Snganfcijer &ncc$ num.wdfof** •{ail 40 MNL HBML IV. A. 1021/b. 1. d. No. 163. " MNL HBML IV. A. 1011/a. 9. köt.
