"Bethlen Gábor és kora" – Katalógus a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Hajdú-Bihar Megyei Levéltára és Győr-Sopron Megyei Levéltárának Soproni Levéltára közös kiállításáról (Budapest, 2013)
Szendiné Orvos Erzsébet: Bethlen Gábor Debrecennek adományozott oklevelei
34 Szendiné Orvos Erzsébet központ lett. 1623-ban Debrecenbe hívta össze a hadjáratra készülő Bethlen a „perszonális gyűlést" amely nem sok sikert hozott. 1623-ban újra Debrecenbe érkezett (szeptember 2.), innen kezdte meg támadását a nyugati irányban. Debrecen hűsége és „ragaszkodása" a fejedelemhez nem véletlen, hiszen ebből a kapcsolatból lényeges anyagi haszna származott: a hadtoborzó központ szerepét betöltő város gazdaságát tovább növelték a Habsburg-ellenes hadjáratok, amelyeket Bethlen Gábor 1619-től 1626-ig vívott. A fejedelem sem volt hálátlan, s ha szükséges volt, megvédte a városlakókat a törökök túlkapásaival szemben is. 1617-ben kopjás vitézei mentették meg a várost a török portyázó csapatoktól és a sok zaklatástól. Bethlen közbenjárására IV. Murád szultán védlevelet küldött Debrecen lakóinak védelme érdekében 1627-ben.32 A törököknek fizetett adók és ajándékok ugyanis jelentős terhet róttak Debrecenre, a város pénzéből ezek vitték el a legtöbbet. A budai pasának és a szolnoki szandzsákbégnek több ezer forint adóval, mindenféle természetbeni szolgáltatással, a szolnoki híd építésével és a méztől a szablyáig ezerféle ajándékkal tartoztak. Ajándékokkal természetesen az erdélyi fejedelmeket is elhalmozta Debrecen, kiváltképp Bethlen Gábort. Pedig 1611-ben még távolról sem sejthették, hogy már két év múlva fejedelmük lesz, mert ha sejtik, a város nótáriusa, Csorba János bizonyára nem tesz olyan csípős megjegyzést a Bethlennek küldött ajándékokra, hogy „eb adja meg az árát!"33 A Bethlen fejedelemsége idejéből származó főbírói számadáskönyvekből látjuk, hogy a debreceni tanács újévkor milyen ajándékokkal kedveskedett fejedelmének: 1617-ben Villás István főbíró negyedmagával ment át Váradra, hogy hódolatát fejezze ki a város nevében. Ajándékul vitt egy kis serleget, tíz sing kamukát,34 tíz sing atlacot, egy vég hanstuhot,35 csizmákat, papucsokat, őzeket, halakat.36 1618-ban Gyulafehérváron adták át uruknak az újévi ajándékot, nevezetesen harmadfél gira súlyú kupát, egy vég vékony gyolcsot, valamint csizmákat és papucsokat.37 Úgy látszik, hogy a fejedelmi udvarban nagyon megkedvelték a debreceni csizmadiák remekeit, pedig azok csak kevéssel azelőtt tömörültek céhbe. Olykor a fejedelem magánügyei érdekében is nagy utat tettek meg a debreceniek, mint pl. 1617-ben Krakkóba küldte bevásárolni embereit, akik alá Debrecen adott kocsist.38 Egyház, kollégium Erdély fejedelmei anyagilag ugyan sokat követeltek Debrecentől, de szabad folyást engedtek a város fejlődésének vallási és szellemi téren egyaránt. Bőkezűen pártfogolták a debreceni egyházat és az iskolát is. A Kollégiumból kikerült papokat hívattak magukhoz, tették erdélyi püspökké vagy udvari lelkésszé, akiknek nagy becsületük volt az erdélyi udvarnál. A református prédikátorokat megnemesítő okleveleket többek között Keresszegi Herman István debreceni lelkész és püspök eszközölte ki Bethlen Gábornál 1629-ben. Támogatták a Kollégiumban folyó oktatást is. Az iskola fenntartása a város feladata volt, de elfogadták a kívülről érkező segítséget is. Báthory Gábor 1609-ben a debreceni diákság élelmezésére rendelte Szepes puszta dézsmáját.39 Ezt a kiváltságot Bethlen Gábor is megerősí32 MNL HBML XV. 21/c. 39. 33 MNL HBML IV. A. 1012/a. 1. köt. 87. 34 Ruhaszövet, leginkább selyemből. 35 Talán kéztörlőnek való szövet. 36 MNL HBML IV. A. 1012/a. 1. köt. 220. 37 MNL HBML IV. A. 1012/a. 283. 38 MNL HBML IV. A. 1012/a. 1. köt. 235. 39 Szepes puszta a város földművelésének jelentős területe volt, ahol a megtermelt gabona mennyisége 1689-ben már 1000 mázsát tett ki. E szőlőket azonban nem sokáig élvezhették a debreceni diákok, ugyanis Bethlen Gábor halála után özvegye, Brandenburgi Katalin a birtokot az ungvári kollégiumnak adományozta.
