Hargitainé Báczy Orsolya: Az országos községi törzskönyvbizottság iratai : Betűrendes mutató (Budapest, 1979)
A magyarországi helynevek keletkezésének körülményeit nem ismerjük pontosan. A helynéyadás különböző indokokra vezethető vissza, utalhatnak a helység birtokosára, tükrözhetik földrajzi viszonyait vagy a település körülményeit. Az első rendszeres összeállítást a kiváló leiró statisztikus, Bél Mátyás készitette, aki megyéről megyére Járva nemcsak az ott lelhető helyneveket gyűjtötte össze, hanem a helységekre vonatkozó sajátosságokat, történeti eseményeket is. Alapul a megyék adatszolgáltatásai szolgáltak, hiszen a nép száján keletkező és évszázadok óta lassan formálódó helyneveket először a megyék regisztrálták. Bár a megyék által összeállított névsorok mögött évszázadok óta kialakult gyakorlat húzódott meg, nem tartották feladatuknak, hogy a helyneveket megváltoztassák, illetve országos szinten egyeztessék. így érkeztünk a XII, század közepéhez, amikor a vasút- és postahálózat terjedésével és általában a közigazgatás korszerűsödésével egyre égetőbbé vált a magyarországi helynevek pontos alakjának megállapítása és az ismétlődő, azonos formájú nevek kiküszöbölése. Magyarországon a XIX. század végén nagy gondot okozott, hogy a helynevek hivatalos használata és írásmódja nem volt jogilag szabályozva. Ennek hiánya a helységnévtárak szerkesztésénél alapvető problémát jelentett. A helynevek ügyével foglalkozók a kérdés megoldásaként először arra gondoltak, hogy a különböző nyelvű helynevek Írásmódját egyse*gesitik, vagyis a magyar kiejtésnek és helyesírásnak megfelelően szabályozzák. Az Országos Statisztikai Hivatal - amely nek megalakulásától /1867A kezdve feladatkörébe tartozott a helységnévtár szerkesztése is - nem rendelkezett a-eaal a joggal, hogy a helységeknek uj nevet adjon, a meglevő neveket megváltoztassa vagy kiválassza azt, hogy melyik helység használhatja a történeti névformát. A helységnévtár szerkesztői igy nem tudtak megbirkózni azzal a feladattal, hogy Magyarország összes helynevéről egységes, közigazgatási szempontok
