Hargitainé Báczy Orsolya: Az országos községi törzskönyvbizottság iratai : Betűrendes mutató (Budapest, 1979)

és egyéb közérdekek figyelembevételével készülő névjegyzéket, illetve törzskönyvet készítsenek. A helynevek általános rendezésének előfeltétele volt, hogy központi országos hatáskörű szerv irányitsa a munkát, Dr. Vizneker Antal, az Országos Statisztikai Hivatal főtisztviselője 1894 februárjában készitette el a belügyminiszterhez cimzett első felterjesztést, amelyben a helynevek hivatalos névmegállapitására központi bizottság létrehozását javasolta. E bizottság megalakulása és működése annál inkább sürgető volt, mert például az 1892, évi helységnévtárban csak az A és a B betűvel kezdődő helynevek közül 281 azonos volt, s ebben a számban a külterületi lakott helyek még nem is szerepelnek. A helynevek terén fennálló bizonytalanságot mutatja, hogy ebben az időben 826 olyan községnév volt, amelyet minden megkülönböztető j-elző nélkül több község is viselt, mintegy kétezer településnek pedig nem volt neve,"'' A belügyminiszter támogatta az Országos Statisztikai Hivatal javaslatát, s 1895. május 10-én kelt 36281/1. a számú rendeletével megbizta a Hivatalt, hogy a Törzskönyvbizottság szervezetére és működésére vonatkozó törvénytervezetet d'olgozzon ki. Hangsúlyozta azonban, hogy a megalakítandó, bizottság csak javaslattevő szerv lehet, a helynévkérdésben a döntés joga a belügyminisztert illeti. Ezzel megkezdődött az Országos Községi Törzskönyvbizottság /OKTB/ szervezésének előkészitő munkálata, amelynek során az Országos Statisztikai Hivatal igazgatója az alábbi tervezetet terjesztette elő: 1, Mivel a Bizottság munkájának összehangolására, az adminisztratív munka elvégzésére az Országos Statisztikai Hivatal apparátusa volt a legalkalmasabb, az előkészitő munkában részt vevők javasolták, hogy a Bizottság elnöke a Hivatal igazgatója legyen. 2, Az' érdekelt minisztériumok /belügy, kereskedelemügyi, közoktatási/ képviseletére 2-2 tagot jelöljenek ki.