Hargitainé Báczy Orsolya: Az országos községi törzskönyvbizottság iratai : Betűrendes mutató (Budapest, 1979)

a tagok ismét megállapodtak, hogy a kötet kiadására nagy szükség van, sürgették a munkálatok megkezdését, de a könyv megjelenésének határidejét nem szabták meg. Az elfogadott általános alapelvek szerint a kiadvány bevezetésében a Törzskönyvbizottság felállítását elhatározó törvényjavaslat országgyűlési tárgyalásának ismertetése, a parlamenti bizottság jelentése és indoklása után az elfogadott 1898. évi IV. tc. teljes szövegét kívánták közölni. Ezután következett volna a törvény végrehajtásának története, a munkálatok sorrendje, a későbbi belügyminiszteri rendeletek felsorolása és a gyakorlat során követett általános irányelvek ismertetése, beleértve azt is, hogy a Bizottság helyesírási ügyekben mindenkor az Akadémia szabályait követte. A bevezetés után a községi adatokat nem megyénként, hanem az egész országról betűrendben kívánták közzétenni. Ezzel akarták megkönnyíteni használatát és a betűrendes mutatót megtakaríthatták volna. A címerek és cimerleir-ások az Országos Levéltár javaslata szerint külön kötetben jelentek volna meg. Ennek részleteiről, valamint a mű címéről a Törzskönyvbizottság később kivánt dönteni. Igen fontosnak tartották, hogy a történeti nevek és adatok is helyet kapjanak a kötetben, /Azokat az adatokat, amelyek a Bizottság munkája során felszínre kerültek, de a törzskönyvbe valamilyen oknál fogva nem kerültek be, és az utókor számára fontosnak Ítélték, zárójelben kívánták közölni,/ A mü szerkesztését az Országos Statisztikai Hivatal tisztviselői vállalták, a történeti adatokat az Országos Levéltár munkatársai állították össze, nyelvészeti szempontból pedig a szláv nyelvészszakértőt kérték volna fel a mü felülbírálására. A belügyminiszterhez ^küldött felterjesztésben nemcsak a Bizottság munkáját ismertető mü, hanem vele egyidőben egy