Hargitainé Báczy Orsolya: Az országos községi törzskönyvbizottság iratai : Betűrendes mutató (Budapest, 1979)

szótár jellegű kiadvány elkészítését is javasolták, amely Magyarország összes helységét földrajzi, népességi, néprajzi, történelmi, egyházi, közigazgatási, közműveltségi, ipari és egyéb közérdekű szempont szerint ismertette volna. Később erről a kiadványról nem szólnak az ülésjegyzőkönyvek, pedig nagy kár, hogy ez a rendkívül korszerű ötlet nem valósult ^meg. Azóta számos országban jelentek meg hasonló adatokat tartalmazó történeti lexikonok, amelyeket különösen a helytörténészek forgatnak nagy. haszonnal. Több mint tiz év elteltével újra a Bizottság napirend jére került a történeti helységnévtár kiadásának Ugye, Megál-* lapították, hogy a Központi Statisztikai Hivatal és az Országo Levéltár sok értékes adatot gyűjtött össze, de a rendkivüli események megakadályozták a munkálatok befejezését, A Törzskönyvbizottság 1916-ban ülésező tagjai is feltétlenül szüksége nek tartották a mü kiadását, de a konkrét tágyalást a következő ülésre halasztották. Addig tájékozódni kivántak a munkálatok állásáról. Az első világháború miatt azonban megint hosszú évek teltek el, mire a jelentés tárgyalásra került, Dr, Dobrovits Sándor, a Bizottság akkori elnöke méltányolta a mü kiadásának fontosságát, de a pénzügyi feltételek hiánya miatt nem volt/mód e régi terv megvalósítására, Végül 1939-ben ugy döntöttek, hogy a kiadás költségeinek fedezése tárgyában a belügyminiszterhez fordulnak, ahonnan azonban pénz helyett csak további biztatást kaptak. A Törzskönyvbizottság 1948-ban ismét foglalkozott a kérdéssel. Tagjai

10 a mü megjelenését tudományos, történelmi, gyakorlati, adminisztratív szempontból egyaránt szükségesnek tartották. Végre megszületett a kötet cime is: "Történeti helységnévtár". Szűkebb bizottságot is alakítottak, hogy a szerkesztéssel kapcsolatos nehézségeket elhárítsák. /Tagjai: János sy Dénes, Kossányi Béla, Ila Bálint, Elekes Dezső, Thirring