Hargitainé Báczy Orsolya: Az országos községi törzskönyvbizottság iratai : Betűrendes mutató (Budapest, 1979)

féle vasöntő céget bizta meg mintakészitéssel. Végül ugy dön­töttek, hogy nem ragaszkodnak a táblák központi előállíttatásá­hoz, csak ahhoz, hogy országszerte egységes formájú és felira­tú táblákat használjanak. Ennek érdekében a neveket az 1886. évi XXI. tc. 1. §-a szerint kellett feltüntetni. Az anyag és a festék használatára uj^bb szakértői véleményt kértek. A határjelzőtáblák minőségi követelményeinek kialakí­tása igen hosszadalmas volt. A bélyegzőkből már az első szál­lítások is megtörténtek, amikor a táblák ügyében még mindig a szakvéleményeknél tartottak. A Műegyetem rektora kedvezőtlen véleményt adott, ezért a Törzskönyvbizottság döntéshozatal végett a belügyminiszterhez fordult. Végre 1903-ban a táblák ügyében is döntés született: a 3izottság azt javasolta, hogy a megváltozott nevü helységek államköltségen kapjanak 2-2 da­rab jelzőtáblát. A belügyminiszter azonban ezt a javaslatot nem fogadta el, és a határjelzőtáblák készíttetését a törvény­hatóságok feladatává tette. II. A TERVEZETT TÖRTÉIJETI HELYSÉGNÉVTÁR ÜGYE Az Országos Községi Törzskönyvbizottság létrehozásá­nak pillanatától fogva foglalkoztatta a Bizottság tagjait az a gondolat, hogy megalakulásukról, működésükről, a kialakított elvi álláspontokról, a történelmi helynevekről kiadjanak egy müvet, amely felvilágosítja az érdeklődőket a Törzskönyvbizott­ság életrehivásának fontosságáról. A Bizottság munkája az első években a helynevek meg­állapítása volt, s ezért ugy döntöttek, hogy a tervezett mű elkészítésének a helynevek végleges megállapításával kell egybeesnie. így a tervek első tárgyalása csak az 1909. novem­ber 10-i teljes bizottsági ülés napirendjén szerepelt, ahol

Next

/
Oldalképek
Tartalom