Hargitainé Báczy Orsolya: Az országos községi törzskönyvbizottság iratai : Betűrendes mutató (Budapest, 1979)

község megállapított nevét és cimerét, akár az esetleg azokon ábrázolt jelvényt, illetőleg semmiféle eltérés megenged7 ve nincs." Egy 1929. augusztus 16-i keltezésű levél közölte, hogy a közigazgatásról szóló 1929. évi XÍX. tc. 37. §-a értelmében a rendezett tanácsú városokat a törvény életbelépésétől "megyei város

11-nak fogják hivni. Felhívták a törvényhatóságok figyelmét, hogy a pecséteket meg kell változtatni, de a savaitok elkerülése végett az uj bélyegzők beszerzése csak az Országos Községi Törzskönyvbizottságon keresztül történhet. Ez a törvény indokolta, hogy a Bizottság az uj bélyegzők, pecsétnyomók és a tartozékaik elkészítésére ismét vésnököt szerződtetett. A megbizást Altlechner Károly kapta meg, aki edc.ig mint Felsenfeld Ignác bélyegzőinek véleményezője vett részt a Bizottság munkájában.

0 + A bélyegzőkkel és pecsétnyomókkal egyidejűleg a Törzskönyvbizottság a határjelzőtáblák egységesítését is napirendre tűzte. Kezdetben a táblákat is a Törzskönyvbizottság költségvetésének terhére, központilag akarták elkészíttetni, és az ezzel kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket a végrehajtó bizottság feladatkörébe utalták. A határjelzőtablak módosításával, átalakításával azonban több gond merült fel. Először is az, hogy a kiirt versenytárgyalásra különféle formájú és anyagú ajánlatok érkeztek be, ezért az anyagok tartósságával kapcsolatban a József Műegyetem és a Technológiai Iparmúzeum szakvéleményét kérték, hogy azután egységes feltételekkel Írhassák ki az ujabb versenytárgyalást. 1900 januárjában került sor a beérkezett minták minőségi elbírálására, de mivel most sem tudtak dönteni, a határjelzőtáblák végleges kivitelezéséhez a Bizottság a Schlick4 Az országos községi 25