Hargitainé Báczy Orsolya: Az országos községi törzskönyvbizottság iratai : Betűrendes mutató (Budapest, 1979)

ság 50 éves fennállásáról. Ismertette a Bizottság történetét, beszámolt az eddig végzett munkáról, fontosabb határozatairól. Javasolta, hogy az addig meg nem valósitott tervezetek a legközelebbi ülés napirendjére kerüljenek. A Törzskönyvbizottság működése azonban nem sokkal élte tul a félévszázados évfordulót. 1950-től kezdve a Bizottság már csak kisebb névváltoztatási ügekkel, Budapest kerületeinek, belterületeinek névmegállapitásával foglalkozott. A KSH Levéltárban fellelhető ülésjegyzőkönyvek szerint a Törzskönyvbizottság 1953-ban ülésezett utoljára. Működését az 1954. évi 9. sz. tvr. szüntette meg, egyben a hivatalos nevek törzskönyvi nyilvántartását a 10. §. /3/ bekezdése a Központi Statisztikai Hivatal hatáskörébe utalta, A törzskönyv vezetése napjainkban is folyik a Magyar Népköztársaság Államigazgatási Helynévkönyve címmel."' ' + Az Országos Községi Törzskönyvbizottság nemcsak a helynevek megállapításával foglalkozott, hanem a helységekhez tartozó telepek, puszták, majorok, dűlők nevének megállapításával is. Az 1898, évi IV, tc, külterületi lakott helyekre vonatkozó utasítása csak egy általános szempontot állított fel: egy megyén belül ne legyen azonos nevű telep, puszta, major, tanya stb. A munkálatokhoz szükséges adatokat elsősorban a népszámlálástól várták, ha pedig ez nem volt elegendő, a Belügyminisztériumon keresztül a törvényhatóságokat szólították fel adatszolgáltatásra. A Törzskönyvbizottság megalakulása után a külterületi lakott helyek rendezését . a végrehajtó bizottság feladatává tették, és a lakott helyekre vonatkozó elvi álláspont kialakítására kisbizottságot hoztak létre. Ennek munkájában Vargha Gyula, Vízaknai Antal, t Melichár Kálmán, Pfendesack Béla, Podhorszky László, Buday