Hargitainé Báczy Orsolya: Az országos községi törzskönyvbizottság iratai : Betűrendes mutató (Budapest, 1979)

László^ Kenéz Béla, Kovács Alajos, Mészöly Dezső és Simonyi Ottó vettek részt. 1901-ben volt az első tárgyalás, amikor is a helyneveket három kategóriába sorolták: törzskönyvezett helynevek, törzskönyvezett lakott helyek és a jelentéktelenebb lakott helyek, amelyeknek nevét kideritették ugyan, de csak a Központi Statisztikai Hivatal által megjelentetett helységnévtárakban tették közzé. Mivel eddig a Bizottság csak a helynevek megállapításával foglalkozott, javasolták, térjenek vissza a már rendezett megyékre, és a külterületi lakott helyek neveit pótlólag állapítsák meg. Az egységes törzskönyvezés érdekében az alábbi irányelveket tűzték ki: 1. a puszták, telepek és egyéb lakott helyek nevének megállapításánál és törzskönyvezésénél közigazgatási jellegüket nem kutatják, s ezt nem is törzskönyvezik; 2. az egyéb lakott helyek közül csak a jelentékenyebbek törzskönyvezendők /a jelentékenység kritériuma lehet a népesség száma, a hely közismert volta vagy történelmi jelentősége, forgalmi vagy más szempontból való fontossága/; 3. a lakott hely jelentékeny volta csak a helyi viszonyok ismerete alapján dönthető .el végérvényesen, ezért legcélszerűbb, ha az elnökség a puszták és egyéb lakott helyek jegyzékét megküldi a törvényhatóságoknak, amelyek az érdekelt járások és községek segítségével megjelölik, s a Bizottsággal közlik azon lakott helyek névsorát, amelyeknek törzskönyvezését jelentékeny voltuknál fogva szükségesnek látják; 4. azonos nevü vagy a község nevével megegyező lakott hely ne legyen; 5. a törzskönyvezéssel lehetőleg a kiejtésnek megfelelő, magyaros Írásmód párosuljon; 6. állandó, külön névvel kell ellátni azokat a törzskönyvezendő lakott helyeket, amelyeknek nem. volt nevük, vagy nem volt állandó nevük /például a tulajdonosról elnevezett lakott helyek/; 7. az Országos Levéltár véleményét a lakott helyek esetében nem szükséges minden esetben kikérni; 8. az olyan puszták is törzskönyvezendők, amelyek egy község alkotó részei; 9. a lakott helyek jegyzékét a vármegyéknek kimeritő utasitás kiséretében kell megküldeni. A kisbizottság tagjai a belügyminiszter jóváhagyásával megállapodtak abban is, hogy a külterületi lakott helyek