Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Kovács János: Az esztergomi érsekséget illető jószágoknak Geographico Topografica descriptiója 1736-1739

2. Csörgő Pusztát

ska mell Guttai határral nap-kelet felül meg-ütkőzik, ezent birják a Guttaiak, kik-is Dombossabb heleit vetni szokták: Eztet egészlen a VágDura keritti, mellnek is oll nagy haj

lésa vagyon, hogy 4* óra alatt alig lehet meg-kerülnyi, holott Szélességét egyeneséén által mérvén 300. ölnél többet nem tészen. Ezen hallásban a Jég gyakran megtolódott, a viz penig föllül szanaszét ki-tsápott

t mellre nizve Hertzegi kegyelmes parancsolatbul azon keskeny szorosság által ásottatott, és a Tíznek uj ut mutatott, mell-is már azon nagy kerületit abban hagya, és Esztendőnként a Méltóságos Uraságnak szép hŐt-Dunát avagy-is halas-Tőt, készitt. Az Uj-Ásás penig már el-annyira meg-szaggatatott, hogy akár hetes-HajÓval meg-lejessen benne fordulnyi. Ennek irtóztató sebes ki-folyása, a mint ismét a Dunában ugrott, az előbbenyi Duna fenekét 40. Ölnyire ki-kotrotta, mell Örvénben a kotzások által nagy rakás Tsont találtatott, mellyek közül egy nagy irtóztató Alla-kaptza vonyattatott föl ennek magassága és szélessége más-fél singnyi volt, kühöz hasonló keminységü es nehézségű, formájja ollatén mint a Tengeri-Lónak álla /:mellet Hypopotámusnak hívnak:/ fogai széles és ráspolóhoz hasonló élességü. Remélhető, hogy még a régi Tiz-özön maradékja légyen. Határos Nap-kelet felül Nászvaddal, mell a Vág-Dunán-tul fekszik: Dél felül Bálvány-Szakállossal: Nap-nyugot felül penig Guttai földel: Étzak felül penig ismét Naszvadi földel. 3* Bálvány-Szakállos Ezen Puszta meg-ütközik a Guttai határral, mellen is Posonybul kelő Ország-uttya Tsalő-közön végig Komárom felé körösztül által megyén. A Határja nagyobb részint lapos, azonn Homok-Dombot ki-vévén, mellen Guttaiak szántonyi szoktak; Rétytye untig elegendő, tsak hogy gyakran Guttaiakkal egyenlő