Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Kovács János: Az esztergomi érsekséget illető jószágoknak Geographico Topografica descriptiója 1736-1739

veszedelemben forog: Erdeje egy kis veszőst ki-vévén a Nádo­son kivül egyéb semmi nintsen, mell a Farkasoknak derék bar­langja : A Hálaszóttya peniglen mind a Dudvágban, mind penig a Medenczei nevű Tóban, Mellyekben szebbnél szebb Tsukák és Hartsák, mind penig a Tág-Dunában Viza-Tanyával együtt, ta­lált ottnak. A Méltóságos Uraság Vendég-fogadójja, magányos egyes Ház, közel a Puszta-Templomhoz az utazóknak kedvekért nem régen föl-épittetett. 1735« Esztendőben, Mind-Szent Havá­ban, igen félre lévő Tsádék között egy Vén-Asszony találta­tott, a kit már ez-előtt két-héttel a Guttai Szolga-Legények emitt amott bőllongani láttak, és ha feléjje mentek* előttök elbujt, magát a Sásnak hegyivel és gyökereivel táplálta; erei­tül meg-fogyván a Szénák között elevenyen találtatott, Guttá­ra bé vitettem, kinek-ls akkor béli Puskás! Plebanus Uram gondgyát viseltette, harmad-nap múlván, valamennyire magához térvén mind tsak láptőt emlegette, és meg-halálozott* Hatá­ros ezen Puszta nap-kelet felül Keszeg-falvai Pusztával; Dél­felül Megyercsi Helséggel és Lőgősi Pusztával: Nap-nyugot felül Guttával: Étzak felül penig ugyan Guttéval és Csörgői Pusztátskával* 4* Lándor Ezen Puszta Komáromnak ellenében a holl Nyitra-Tize a Tág­Duna által el-nyelettetik, lapos helen fekszik, mellnek-is azon része a mell Nyitra és Duna között vagyon és haj dánt a Falu levélt Belső; másika penig mell Nyitra és Zsitva között fekszik, Külső-iándornak neveztetik: A határja nékie igen la­pos innend alig vagyon a Dunának és Nyitrámak kevés áradása ; azonnal el-burittatik, és igy bár szinte a Tokban aprólék Ha­lak találtottnak-is mindazonáltal az Ár-viz őket föl-veszi, és el-viszi. A Szántó-Földnek itt igen kevés-haszna vagyon, mell-

Next

/
Oldalképek
Tartalom