Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)
Kovács János: Az esztergomi érsekséget illető jószágoknak Geographico Topografica descriptiója 1736-1739
ban némely Dombos heletskéken tsak emitt s-amott Szánthot: Réttye Talé hogy elegendő vagyon de sokszor ámbár a lakosok szénásokat eszve gyüjtötték-is; de az irviz kazalostul elviszi* A Duna és Tág-vize között nagy darab határ merő tsádé és Zsombékbul álló egyedül tsak az halásztra alkalmatos, mellben a holl tisztább hálákkal, a holl penig gazossabb tapogatóval szoktak a lakosok halászni: Az eszve Szlvárkozó vizek penig egy völgyön, mellet Deák-völgynek hivnak, szoktak a Tágvizére ki fölnyii ennek az órrozattyán volt egy Tár, ezt Béka Tárnak hívták, kinek is Comendántya mindenkor jé vigyázassál lévén, midőnn U j-Várban a Kurutz lakott volna az ellenséget Tsaló-köztül vitézül meg-tartóztat ta : Voltának ebben a Sántzban Szép-kü-épülatek, de már mást a föld Bástyáknál egyéb nem látszik. Szen Helségnek lakosi a kik vagyonossábbak marhákkal való kereskedéssel, a kik penig alább-valók halászattal szokták életeket foltattnyi. Mivel a Vizek áradás! által az egész Mező-Városban lévő utzák alkalmatlanok, innend Dél felül egy valamennyire magas sabb Sik-mezőn az Helségen kivttl egy szép és nagy Templom építtetett föl, mellnek kerületi küfállal vagyon szépen föl-vive mind a négy Szegelete penig tomyotskákkal bástya módon vagyon meg erősítve. Itten mivel a körül lévő mező lapos és a viz gyakran meg-futtya Snepfekre és Vadréczékre nyéjos mulattság találtotik. Határos lap-kelet felül Csörgői Pusztátskával, Bogya és Apátza-Szakálles nevü helségekkel, nem külömben Király-földe nevű Pusztával, mell Reme s Posony-Vármegyeben vagyon, Dél-felül ugy BálványSzakái ossal-is. lap-nyugot felül Alső-Szelivel és Hegyeddel, mell Rémes Hyitra-Vármegyében vagyon: Étzak felül Szimővel, Anyalai és Gugi Pusztákkal, Imővel és Kamotsával, ezen utolsó helségeek határját környös környül mindenütt a Guttai határ keritti.
