Hajnal István: Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka (Budapest, 1930)

Iratok

az ő Főlsége consolatioiatis, s mas leveletis irtam ugian eó Feolsegenek kgdre igazetván, hogy írtam mostani allapatunkrolis ; chaszarne aszoniunknak nem irtam, hanem kérem szeretettel kgldet, mondgia alázatos szolgalatomat ő Főlségenekis, s kőszőnie megh nagy halaadással kgd az eó Feólsége hozzam mutatót kegielmessegetis, hogy ő Főlségeis vigaztalni méltoztatot mostani szomorúságomban, kiben derekassab consolatiom azért ez kivalkeppen énnekem, hogy kevés ideóm hátra, s nem sokaigh viszelem ezt a' terhet, addigh mindazáltal a' migh élek, szolgálni kivanok eó Főlségőknek, az meniere nékem erőm engedi. Tarchia megh Isten kgdet io egésségben. Raptim 2. Április 1641. in Sempthe. P. S. Nyári István uramis mit irjon az Alfeoldről feól igekőző uraimról es egieb oda való elmélkődésekrőlis, im in specie feól kűltem levelét kgk,

1 de mi vei a' Sáros vármegie kővetinek ezaránt en, mindniajokra nézvén cathegorica resolutiot tettem, s Írásban penigh, az mint kgkis feól küldtem,

2 arra nézvén tudom már feól nem jeonnek, kiket látni sem kívánok, mert im mind ottfen, s mind kősztőkis chak az hirekis gianoságot chinala nékem, kit bizoni az en igasságom semmiképpen nem érdemlet, s még im feliül hogy érzem bőchűletem szerelmét, s olliat penigh, az ki nelkeól el vetet rosz ember az ki szolgál, neheztelést, s mások eleót való vádlastis kéli viszelnem, de igy jár e' világh dolga, tégy iot s gonoszai fizetnek erotte. Jo consideralni ezen levelében való teób irasitis Nyári uramnak ; Ezeknek chak io szo kelletet volna, s tumultuarieis esze giültek volna, s attak volna masunetis lelket nékik, ki miatt elég sok búsulásom volt énnekem, giűlősegetis szenvettem ezarant, de onnét nem mindent lathatni ide, s mi sem mindent Írhatunk megh, kiválképpen magunk keólletésével, de megh niughatik kgd rajta, hogy ninchen énnekem hivalkodni való wdőm, s nemis hivalkodom, s nem tudom michoda fatale mégis raitam hogy kedvet nem találok, de az ionak őszmereti akkor vagion giakran a' mikor nincz. Nem árt vigiaztatni ő Főlsegenek Danska es Hanburg feléis, erre a' mi roszunkrais, az kinek am Nyári uramis irja, hogy jeonnek s mennek emberi a' felé. Az szegéni attiamfia el takarétását pro 22. Április rendeltem Nagy Szombatba, ha megh adhatnám teólem érdemlet utolsó bőchűletit, kire hinám kgdet, s akarnamis, ha alkalmatossagi i L. 15. sz. 2 Nem találtuk.