Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)

VIII. Bod Jakab fiainak címereslevele, 1460

a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 61

2019.01.16. 10:26:16 VIII.

I. Mátyás magyar király címeradományozó oklevele az Ung megyei nemes bodfalvi

Bod Jakab �ai, Szilveszter, János és Gál részére Buda, 1460. február 21. (Szent Péter székfoglalásának ünnepe előtti csütörtökön) Eredeti oklevél: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, DL 73414/1. A bothfalvi Both család levéltárának részeként került be a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárába 1932-ben (örökletét, MNM lt. nnsz. 1932:22, MNM lnsz. 414.). Pergamen, zöld selyemzsinóron függő, kivehetetlen ábrájú pecséttel (I. Mátyás első magyar királyi titkospecsétjével). A címerfestmény a szövegtükör teljes magasságában, az oklevél bal szélén helyezkedik el. A szöveg nem írja le a címert. Jó állapotban megmaradt, néhol foltos. Az oklevelet Turóci Benedek jelentésére állították ki. Másolatok: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, DL 73414/2–3. (18. századi másolat és azzal egyidőben készült magyar fordítás). Szövegkiadások: Meliórisz 1901.; MHH II., No. XX. (XLV.) Szakirodalom: Siebmacher – Ungarn, 80., Taf. 65.; R. Kiss 1903, 167.; Csoma 1906, No. 98.; Áldásy 1923, 51.; MMűvTört II., 222. (fekete-fehér kép); Áldásy VIII., Függelék No. 3.; Radocsay 1957, 283., 293.; Balogh 1966, I. 320., II. 481. kép.; Nyulásziné 1981, No. 65.; Schallaburg 1982, No. 381.; Nyulásziné 1985, No. 35.; Nyulásziné 1987, XXIII. tábla; Nyulásziné 2005, No. 137.; Szálkai 2005, 88.; Hunyadi Mátyás 2008, No. 8.4.; Szálkai 2009, No. 1. * * * relacio Benedicti de �wrocz Mathias Dei gracia rex Hungarie, Dalmacie, Croacie etc. vobis �delibus nostris, Silvestro, Johanni et Gallo �liis Jacobi Bod de Bodfalwa, nobilibus comitatus de Ung, salutem graciamque nostram regiam et favorem. A claro lumine throni regie maiestatis, velut e sole radii, nobilitates legittimo iure procedunt et omnium nobilitatum insignia a regia claritate dependent, ita ut omne nobile generositatis insigne a gremio proveniat regie maiestatis. Sane attentis et in nostris precordiis digna mentis consideracione pensatis multimodis vestris �delitatibus et �delium serviciorum gratuitis meritis, quibus vos pro nostri honoris augmento et regni nostri statu tuendo continue maiestati nostre laudabiliter studuistis, eoque fervencius et diligencius in antea studebitis complacere, quo vos et vestros singularibus honorum graciis a nostra celsitudine conspexeritis fore insignitos, vobis igitur et per vos vestris heredibus et posteritatibus universis hec arma seu nobilitatis insignia, prout et quemadmodum ipsa arma seu nobilitatis insignia in principio seu capite presencium litterarum nostrarum suis appropriatis coloribus arte pictoria �gurata sunt, et distinctius expressata, animo deliberato et ex certa nostre maiestatis sciencia dedimus et contulimus, immo ex habundanciori plenitudine nostre specialis gracie concedimus et presentibus elargimur, ut vos vestrique heredes et posteritates universe p[re]tacta arma seu nobilitatis insignia more aliorum armis utencium a modo in antea ubique in preliis, hastiludiis, duellis, torneamentis ac aliis omnibus exerciciis nobilibus et militaribus, nec non in sigillis, anulis, velis, cortinis et generaliter in quarumlibet rerum et expedicionum generibus sub mere et sincere nobilitatis titulo, quali vos et vestros heredes ab [omnibu]s et singulis cuiuscumque condicionis, preeminencie, status, gradus vel dignitatis existant, insignitos dici et ve[ros nobi]les nominari et teneri volumus ac etiam reputari [et haberi], omnibusque aliis et singulis graciis, honoribus [et] libertatibus, quibus ceteri proceres, nobiles, militesque et clientes regni nostri armis utentes quomodolibet consuetudine vel de iure freti sunt et gavisi, frui et gaudere possitis et valeatis, de talismodique singularis et specialis nostre gracie antidoto merito exultetis, ac tanto ampli[ori st]udio ad honorem regie maiestatis vestra in antea solidetur intencio, quanto vos et vestros largiori favore regio preventos conspicitis et munere graciarum. In cuius rei memo61