Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)
A Mátyás-kori címereslevelek helye a miniatúrafestészet történetében
a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 15 2019.01.16. 10:25:15 Mikó Árpád A Mátyás-kori címereslevelek helye a miniatúrafestészet történetében A középkori és kora újkori címereslevelek képei egyre gyakrabban jelennek meg a művészettörténeti öszszefoglalásokban, és szívesen használjuk őket történeti művek illusztrálására is. Soruk a Zsigmond-korban kezdődik és szigorúan – jogi értelemben – véve a 20. század elejéig tart, ám művészi jelentőségük csak a középkorban és a kora újkorban van; a 17. század közepe után művészettörténeti értékük, szerepük egyre kisebb. Fontosságuk persze megnő akkor, ha sorozatuk szinte egy egész műfajt – jelesül a festészetet – kénytelen képviselni, miként Erdélyben, a fejedelemség fennállása idején. 49 Az utóbbi néhány évtizedben testi valójukban is egyre gyakrabban lépnek a nyilvánosság elé a címereslevelek: szereplői lettek a nagy tudományos kiállításoknak és persze katalógusaiknak is. Idézzünk fel néhány fontos példát: az 1987-ben50 vagy a 2006-ban 51 megrendezett nemzetközi Zsigmond-kiállításon is ki volt állítva több eredeti mű, akárcsak a Dunántúl középkori művészetét,52 vagy a Mária királyné udvarát bemutató tárlaton 2005-ben. 53 Messze a legtöbbet, mintegy ötven armálist – köztük számos igazi felfedezést – állított ki 2009-ben Zuzana Ludiková a szlovákiai reneszánsz művészetet bemutató, hatalmas pozsonyi tárlaton. 54 Szűkebb összefüggésekben is szoktak szerepelni: például a 2000ben a Történelem – kép-kiállításon ikonográ�ai,55 2002-ben a Jankovich Miklós-kiállításon gyűjtéstörténeti megfontolásokból. 56 A szűkebben vett Mátyás-kort előtérbe helyező, művészettörténeti szempontokat is érvényesítő múzeumi kiállításokon szintén előkerültek a nagy király által kiadott armálisok. Első helyen az 1982-ben alsó-ausztriai Schallaburg várában,57 majd 1983-ban a Magyar Nemzeti Galériában, Budapesten bemutatott nagy, nemzetközi, reprezentatív reneszánsz művészeti kiállítást kell említeni itt,58 de a Budapesti Történeti Múzeum épp egy évtizeddel ezelőtt rendezett, innovatív Mátyás-kiállításán is bemutattak közülük néhány – történeti szempontból – fontos darabot. 59 Ha a Mátyás-kori armálisok adatait és szövegét közlő, teljességre törekvő kiadványban művészettörténeti tanulmánnyal találkozik a történészolvasó, jó esetben arra számít, hogy színekről és formákról, stílusról és egyebekről szóló szöveggel találkozik, vagyis csupa olyasmivel, amivel saját munkája során nem sokat tud kezdeni. Esetleg azt reméli, hogy kikerekedik majd valamiféle narratíva a korszak miniatúrafesté49 Kovács 2005; K ovács 2006; Mikó 2014b. 50 Zsigmond 1987, II., No. M.12–13. (Török Gyöngyi), No. M.20–31. (Wehli Tünde). 51 Sigismundus 2006, No. 4.121a–b. (Marta Melniková, Jékely Zsombor), No. 4.122–127. (Jékely Zsombor), No. 4.128. (Marta Melniková, Jékely Zsombor), No. 4.129–135. (Jékely Zsombor), No. 4.136. (Thomas Just), No. 4.137–140. (Jékely Zsombor). 52 Pannonia Regia 1994, No. IX-47. (Érszegi Géza, Mikó Árpád), No. IX-49–50. (Érszegi Géza, Mikó Árpád), No. IX-51. (Mikó Árpád), No. IX-52. (Érszegi Géza, Mikó Árpád), No. IX-54. (Érszegi Géza, Mikó Árpád), No. IX-55–56. (Érszegi Géza, Wehli Tünde), No. IX-57–59. (Érszegi Géza, Mikó Árpád). 53 Habsburg Mária 2005, No. I-17. (Érszegi Géza), No. I-18. (Érszegi Géza), No. I-8. (Érszegi Géza, Mikó Árpád), No. II-9. (Érszegi Géza, Mikó Árpád), No. III-11. (Érszegi Géza, Mikó Árpád) stb. A kiállítást Pozsonyban, a Slovenská národná galériában is bemutatták: Mária Uhorská 2006. 54 Renesancia 2009, No. I.2.2–3. (Zuzana Ludiková), No. I.2.5–6. (Radoslav Ragač), No. I.2.7–9. (Zuzana Ludiková), No. I.2.10. (Radoslav Ragač), No. I.2.11. (Zuzana Ludiková), No. I.3.20. (Zuzana Ludiková), No. I.3.21. (Radoslav Ragač), No. II.2.3–4. (Zuzana Ludiková), No. II.2.5. (Radoslav Ragač), No. II.2.6. (István Németh), No. II.2.7–8. (Radoslav Ragač), No. II.2.9. (Zuzana Ludiková), No. II.2.10–11. (Radoslav Ragač), No. II.2.12–15. (Zuzana Ludiková), No. II.2.16. (Michal Duchoň), No. II.2.17. (Zuzana Ludiková), No. II.2.18–19. (Radoslav Ragač), No. II.5.1–4. (Radoslav Ragač), No. II.5.5. (Michal Duchoň), No. II.8.1–4. (Zuzana Ludiková), No. II.8.5–13. (Radoslav Ragač), No. III.7.1. (Zuzana Ludiková), No. III.7.2. (István Németh), No. III.7.3–7. (Radoslav Ragač), No. III.7.8. (Zuzana Ludiková). 55 Történelem – kép 2000, No. V-12–16. (Nyulásziné Straub Éva, Mikó Árpád). 56 Jankovich 2002, No. 281–282. (Mikó Árpád). 57 Schallaburg 1982, No. 58. (Éva Straub), No. 154. (Gottfried Stangler), No. 379–380. (Gyöngyi Török), No. 381–387. (Éva Straub), No. 414. (Gyöngyi Török), No. 427. (Éva Straub), No. 570. (Gyöngyi Török), No. 571. (Éva Straub), No. 573– 574. (Éva Straub), No. 576–591. (Éva Straub), No. 592. (Jolán Balogh). 58 Mátyás király 1983, No. 51., 149., 268–277., 776–777., 779–780., 782–798. 59 Hunyadi Mátyás 2008, No. 1.10. (Sölch Miklós), No. 6.7. (Érszegi Géza), No. 10.29. (Érszegi Géza, Wehli Tünde) 15
