Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)
Bevezető
a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 14 2019.01.16. 10:25:15 dukció az eredeti címerfestményről, akkor az oklevélben adományozott címerhez a lehető legközelebb álló címerábrázolást közöljük. 47 A kiadvány minden szerzője lelkiismeretes, alapos munkát végzett, de ennek ellenére természetesen maradhattak benne hibák, következetlenségek, ezek észre nem vételének és ki nem javíttatásának felelőssége azonban értelemszerűen a szerkesztőt terheli. Az olvasó kezében tartott kötet a teljesség igényével készült, ezzel együtt azonban annak tudatában – és reményében –, hogy a jövőben még előkerülhetnek eddig ismeretlen címereslevelek. „Okunk van hinni, hogy sok rejlik még az ezután fölkutatandó leveles ládákban.”48 * * * Köszönetünket szeretném kifejezni a jelen kötetben közölt címereslevelek őrző intézményeinek, amelyek – elsősorban az oklevelek felvételeinek és azok közlési engedélyeinek rendelkezésünkre bocsátásával – nagyban hozzájárultak a munka jelen formájában való elkészüléséhez. Külön is köszönjük Sorin-Gheorghe Ciuhuțănak a Román Nemzeti Levéltár kolozsvári �óklevéltárából; Isabella Riedelnek az Osztrák Állami Levéltárból; Darina Javorskának az Eperjesi Állami Levéltár poprádi �óklevéltárából; Karmen Levanićnak a Varasdi Állami Levéltárból; Agócsné Halász Andreának a mezőkövesdi Matyó Múzeumból; Jarmila Balážovának a Trencséni Állami Levéltár vágbesztercei �óklevéltárából; Ladislav Dobricának a Horvát Állami Levéltárból; Farbaky Péternek a Budapesti Történeti Múzeumból; Marek Púčiknak a Szlovák Nemzeti Levéltárból; Lukáš Čoupeknek a Magyarhradisi Állami Kerületi Levéltárból; �omas Löschnek a Sankt Pölteni Városi Levéltárból; Jürg Schmutznak és Stefan Jägginek a Luzerni Állami Levéltárból. Mint a Bakóc-, illetve a Ritzi-armálisok tulajdonosainak, a közlési engedélyeket köszönjük Stephan Erdödynek és a von Schumacher családnak. Köszönöm a nehezen elérhető szakirodalom megszerzésével, valamint a Lehner- és a második Castelliono-armális felkutatásával, az utóbbi felvételeinek megszerzésével kapcsolatos segítséget Oross Andrásnak, a bécsi magyar levéltári delegátusnak. Köszönet jár Orsós Juliannának a német nyelvű oklevelek átírási módszertanának kidolgozásában illetve az érintett oklevelek összeolvasásában, Kurecskó Mihálynak a latin átírási módszertan kidolgozásában és egy sor egyéb szakmai kérdés megvitatásában nyújtott pótolhatatlan segítségéért. A pályázati ügyintézést, amely nélkül nem sokra mentünk volna, köszönöm Darabont Zsuzsannának és Arany Krisztinának. Végül, de nem utolsósorban köszönöm feleségemnek, Avar-Stumpf Juliannának több címereslevél összeolvasását és főként az erőt próbáló türelmet. Budapest, 2018. Szent Luca napján a szerkesztő 47 Így a Czobor-armális esetében Czobor Imre jó száz évvel későbbi címeres pecsétjét, a Marczibányi-oklevélnél a közvetle nül annak miniatúrájáról készült pecsét lenyomatát, Mezőkövesd címereslevelénél az eredetiről 1838-ban készült festményt közöljük. A No. XLVI. alatt közölt névtelen oklevél esetében nem volt mi alapján címerábrázolást keresnünk, ezért a latin nyelvű címerleírás alapján készítettem egy rekonstrukciós rajzot. 48 Bárczay 1897, 441. 14
