Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)
XX. Sibrik Péter címereslevele, 1471
a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 130 2019.01.16. 10:27:19 caeteri nobiles, proceres, milites et clientes regni nostri armis utentes, quomodolibet consuetudine vel de iure freti sunt et gavisi, frui et gaudere possitis, atque valeatis, de talismodique singularis et specialis gratiae nostrae, antidoto merito exultetis, ac tanto ampliori studio ad honorem regiae maiestatis vestra in antea solidet575 intentio, quanto vos largiori favore regio praeventos conspicitis et munere gratiarum. In cuius rei memoriam �rmitatemque perpetuam praesentes literas nostras, quibus secretum sigillum nostrum, quo ut rex Hungariae utimur est appensum. Datum Budae, feria quarta proxima ante festum omnium sanctorum, anno Domini millesimo quadringentesimo septuagesimo primo, regni nostri quattuordecimo, coronationis vero octavo. A külzeten: Paria de Ouvar donationalium; No. 164.; No. 2.; Peter Sibrik levele (18. századi kézzel) * * * A szakirodalom a Vas vármegyében honos Sibrik, valamint vele egyetemben az Óvári és a Csémi családokat is a Csém nemzetségből eredezteti. Ennek első említését 1245-re teszik, amikor a Vas megyei határok védelméért IV. Béla király a nemzetségből származó különböző személyeknek (serviencium nostrorum de genere Chem), köztük Seywretus �a Szilveszternek Óvár birtokát adományozza.576 Egy generációval később, 1291-ben III. András király megújította az elődje, V. István által tett, időközben elveszett adományt, melyben Szarvaskendet is a nemzetségnek, pontosabban óvári Szilveszter �a Bichov-nak adta. 577 A Sibrik család végső soron e két adomány alapján viselte a későbbiekben az óvári és szarvaskendi előneveket. A család neve vélhetően az ősök között többször is előforduló Sefridus,578 németesebben Seyfried név ferdüléséből alakult ki.579 A Sibrik család első őse, akitől a leszármazás szakadatlanul levezethető, az a Sibrik Péter, aki az itt tárgyalt címeradományt is kapta Mátyás királytól. A család tagjai között nem találunk országos jelentőségű világi vagy egyházi méltóságokat, csak kisebb hivatalokat, várkapitányságokat, megyei követségeket viseltek, nem tudunk rangemelésről, címerbővítésről sem. A szakirodalom említi Sibrik Lászlót, aki az 1505. évi nevezetes rákosi országgyűlésen Vas vármegye követe volt, Sibrik Osvát kamarai tanácsost az 1520-as évekből, Sibrik György váradi kapitányt 1585-ből.580 Sibrik Miklós II. Rákóczi Ferenc főudvarmestere volt, Törökországba is követte a fejedelmet, ott halt meg 1735-ben, végül 1906-ban együtt szállították hamvaikat a kassai székesegyház kriptájába. 581 Az 1471-ben adományozott armálislevél eredetijéről sajnos nincs tudomásunk, talán Paúr Iván (1806– 1888) gyűjteményében volt, de ma nem található meg sem a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltára Soproni Levéltárában, ahová pedig állítólag átkerült, sem a Soproni Múzeumban,582 amelynek az alapját egyébként az említett gyűjtemény jelentette. Szövegét ma csak az Országos Levéltában őrzött 18. századi másolatról ismerjük, amelyről ezidáig úgy vélték, hogy a másoláskor a címerminiatúrát nem másolták le.583 A közelmúltban azonban előkerült a Sibrik családnak egykor a Magyar Nemzeti Múzeumban letétbe helyezett, ma pedig az Országos Levéltárban őrzött Mohács utáni levéltári anyagából a már ismert szövegmásolathoz tartozó, egyértelműen az eredeti miniatúráról készült 575 recte: solidetur 576 DL 99842. 577 DL 99873. 578 Pl. Sefridus de Zaruaskend: DL 9008. 579 Wertner 1910, 181. 580 Reiszig 1898, 571–572. 581 Forster 1913, 14. 582 Kelemen István gyűjteményi vezető szíves közlése. 583 KMC , 64. 130
