Haász Réka: 1945. Véget ért a második világháború Magyarországon. Kiállítás a Magyar Országos Levéltárban (Budapest, 2005)

nélküli közállapotokat. Az általános felfordulás közepette a békeidőket idéző események is történtek. Még a harcok befejezése előtt, márciusban, a Szabad Nép, a Szabad Szó és a Kis Újság megjelenésével életre kelt a - jórészt szovjet támogatású, vagy általuk megtűrt - nyomtatott sajtó, a Magyar Rádió május l-jén kezdte meg adásainak sugárzását, és szintén márciusban a Magyar Állami Operaház bemutatta a Bánk bánt. A kulturális életben több esemény jelezte a megváltozott politikai helyzetet. Ilyen volt például a június elején Zilahy Lajos elnökletével a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság megalakítása. Az új rend, a földek elvétele az egyházak életét, lehetőségeit is behatárolta, ami ellen a Serédi Jusztinián halála után esztergomi érsekké kinevezett Mindszenty Józsefsem tudott érdemben fellépni. Újjáépítés a gazdaságban A háborús károkról, anyagi veszteségekről néhány hónappal később készültek el az első összegzések. Ezek szerint a veszteség meghaladta az 1944. évi becsült nemzeti vagyon 40%-át. A vasúti és az országúti hidak többségét lerombolták, a vasúti vonalak 30%-a elpusztult, a vasúti mozdonyoknak és a motorkocsiknak közel 70, a személykocsiknak 93, a tehervagonoknak 86%-a tönkrement vagy kiszállították az országból. Budapesten a köz- és lakóépületek, valamint az ipari létesítmények 64%-a megsérült, mintegy 30%-a teljesen használhatatlanná vált. Az ipari termelés újraindítását a tetemes veszteségek mellett akadályozta a forgótőke és az alapvető nyersanyagok hiánya, valamint a háborús veszteségek miatt a munkáslétszám nagyméretű csökkenése. Az 19451946-os gazdasági évben keletkező nemzeti jövedelmet az 1938. évinek 55%-ára becsülték, és ráadásul ennek is jelentős részét a jóvátételi kötelezettségek teljesítésére, illetve a közel másfél milliós Vörös Hadsereg és kisebb részben a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ellátására kellett fordítani (1945 első tíz hónapjában az