Haász Réka: 1945. Véget ért a második világháború Magyarországon. Kiállítás a Magyar Országos Levéltárban (Budapest, 2005)

erre szolgáló kiadások összege elérte az összes állami kiadások 37%-át). A Magyar Nemzeti Bank pénznyomdájának működését a Szövetséges Ellenőrző Bizottság 1945 márciusában engedélyezte. A fedezet nélküli bankjegy-kibocsátás következtében a világ legnagyobb méretű inflációja alakult ki. Az okok között a gazdaság rendezetlen állapota, az alacsony termelőképesség, az árukínálat és a kereslet aránytalanságai, valamint az állam - újjáépítéssel összefüggő - túlköltekezése húzódott meg. 1945 októberére a pénzromlás üteme elérte a napi 18%-ot, ami még tovább gyorsult. A pengő 1946 nyarára minden pénzfunkcióját elveszítette, helyette nemesfémekben, valutában és közszükségleti cikkekben bonyolódott a forgalom. Ennek következtében hihetetlen méreteket öltött a feketekereskedelem. A jóvátételi egyezmény megkötését (1945. június 15.) megelőző tárgyalások során úgy tapasztalta a magyar fél, hogy a Szovjetunió egyáltalán nem vette figyelembe a magyar gazdaságot megbénító háborús károkat. Nem számította be az összesen 300 millió dollár jóvátételbe a hadizsákmány címén leszerelt és elszállított üzemi berendezéseket (csak zárójelben jegyezzük meg, hogy ezek többnyire tönkrementek később valahol a Szovjetunió területén, mert az ottani ipari szerkezetbe nem lehetett beállítani őket), sőt hónapokkal az európai háború vége után újabb, és újabb követelésekkel lépett fel, élelmiszer- és árukészleteket foglalt le. A korábban részben vagy egészében német tulajdonú gyárak, üzemek, ingatlanok szovjet tulajdonba kerültek, közöttük olyanok is, amelyeket a németek a háború folyamán szereztek meg. Ezeket később a magyar kormány visszavásárolhatta, de közülük többen még hosszú ideig szovjet-magyar közös vállalatként üzemeltek (pl. MÁSZOL AJ, MASZOVLET). A szovjet katonaság de jure visszaadta a harci cselekmények során birtokba vett, a hadiipari termelés szempontjából is fontos ipari létesítményeket: 1945. július elsején 300 üzem felett szűnt meg a katonai ellenőrzés, pár nap múlva a szénbányák is a magyar hatóságok irányítása alá kerültek, október végén pedig már a MÁV is magyar kézben volt. De facto azonban a katonaság továbbra is felügyelte egyes üzemek munkáját, vagy önkényes szállításaival, ki nem fizetett rendeléseivel alapvetően meghatározta azok működését. Augusztus 27-én kötötte meg a két ország azt a gazdasági egyezményt, amely 30 millió dollár értékben szabályozta a kölcsönös áruszállításokat 1946 végéig, a Szovjetunió ezzel is magához kötötte Magyarországot. A mezőgazdaságban is óriási veszteségeket okozott a háború. 1938-hoz képest például az állatállomány mintegy 60-70%-a elpusztult. Ezen kívül komoly vesz-