Haász Réka: 1945. Véget ért a második világháború Magyarországon. Kiállítás a Magyar Országos Levéltárban (Budapest, 2005)

a romok alatt heverő temetetlen holttestek, valamint a forgalmas részeken, az utak és a hidak mentén elhelyezett, nem hatástalanított aknák. Jószerivel az egész ország vándorolt. A front elől - ki a szovjetek vagy az esetleges megtorlás miatti félelmében, ki pedig puszta kényszerből - sokan osztrák vagy német területekre menekültek. Még folytak a harci cselekmények, amikor Szálasi Ferenc és kísérete a Szent Koronával, a koronázási ékszerekkel, a Nemzeti Bank nemesfém- és egyéb készleteivel együtt elhagyta Magyarországot. Május 8-án tartóztatta le őket az amerikai hadsereg. A lefoglalt értékekből leghamarabb a Szent Jobb került vissza Magyarországra, az ereklyét 1945. augusztus 19-én adta át Arthur Schoenfeld, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság mellett működő amerikai misszió vezetője Zsedényi Bélának, azldeiglenes Nemzetgyűlés elnökének. A Nyugatra menekülő, majd hazajövő tízezrek és a keletre hurcolt hadifoglyok mellett a volt koncentrációs táborok életben maradt deportáltjainak többsége is lassanként visszatért. Az országban megjelentek a szomszédos - román, jugoszláv, csehszlovák - államok magyar nemzetiségű lakosai is, akiket szülőföldjükön kollektív háborús bűnösként kezeltek. Már 1944. október 22-én életbe lépett Tito jugoszláv vezető rendelete a katonai közigazgatás bevezetéséről a Bácskában, a Bánátban és Baranyában, ami után büntetőakciók kezdődtek a magyar nemzetiségűek ellen. 1945. február 22-ig bírói ítélet nélkül mintegy 40-50.000 embert gyilkoltak meg a délszláv országban. Hivatalosan május 24-én tiltották ki Jugoszláviából az 1941 után betelepült magyarokat. Ezt megelőzően Csehszlovákiában megtörtént a magyarok jogfosztása, Eduárd Beneè május 9-én a ma gy arok kitelepítését is bejelentette. Romániában a Maniu-gárdák hathatós közreműködésével 1944 végétől pogromok zajlottak a székelyek és a magyarok ellen. A kallódó menekültek mellett az itteni lakosság nagy része is mozgásban volt. Volt, aki még élő hozzátartozóit kereste, volt, aki batyuzott, azaz élelmiszert, ruhát, vagy bármi mást cserélgetett a rendszeresnek nem nevezhető vonatközlekedés segítségével, elviselve az akár napokig tartó várakozást, a fedél és biztonság