Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)
III. Krónika
\ AZ ÚJJÁÉPÍTÉSI MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSÉNEK VÁLOGATOTT DOKUMENTUMAI (1945-1946) Összeállította és a bevezetőt írta Boreczky Beatrix Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 19B7. 281 p. Az Új Magyar Központi Levéltár sorozatában hatodiknak megjelent kötet eltér a sorozat előző, a forrásokat iparágak szerinti rendben közlő kötetektől. Ezúttal nem egy gazdasági ágazat, hanem egy minisztérium dokumentumaiból válogatott a kötet összeállítója. Az eltérés oka - miként arról a bevezető elején értesülhetünk - a tárca sajátságos ügyköréből, feladataiból, a felszabadulást követő időszak politikumából fakadt. Az Újjáépítési Minisztérium vezetői a minisztérium megszervezését követően (1945. május) nemcsak az újjáépítés irányításával foglalkoztak, de törekedtek arra is, hogy az ország gazdasági életének újjászervezése irányításukkal történjen meg. A minisztérium tevékenységének ez a kettőssége a 2660/1945. ME sz. alapító rendeletből fakadt, mely szerint "Az újjáépítési miniszter ügykörébe tartozik az ország gazdasági újjáépítése érdekében az általános gazdasági és pénzügyi politika tervszerűségének biztosítása, az egyes gazdasági tárcák működésében az összhang és a gazdaságosság követelményeinek érvényre juttatása, és evégből az újjáépítéssel felmerülő feladatoknak, úgyszintér megüldások sorrendjének megállapítása." Miután a tárca a Független Kisgazdapárt vezetése alatt állott, így a minisztérium iratai szükségszerűen tükrözik a Kisgazdapártnak az újjáépítésre vonatkozó terveit, hatalmi pozíciójának megerősödését, illetve a koalícióból való lassú kiszorulását is. A Független Kisgazdapárt lényegében elfogadta a Magyar Kommunista Párt programjavaslatát az újjáépítésre, az ország gazdasági életének újjászervezésére vonatkozóan, de az állam gazdasági beavatkozásának mértékét és módját a háborúban győztes tőkés hatalmak gazdasági reorganizációs politikájához hasonlóan, kívánta megerősíteni, vagyis a Kisgazdapárt a magántulajdon fenntartásának álláspontjára helyezkedett. A Kisgazdapárt a teljes hatalom megszerzésére törekedve az Újjáépítési Minisztériumot egyfajta gazdasági csúcsszervként kívánta működtetni. A kisgazdapárti miniszternek az alapító rendelkezés szerint joga és lehetősége volt arra, hogy a minisztérium az újjáépítés országos koordináló, irányító és ellenőrző szerve legyen. A feladatok azonban az egyes ügyekben ütköztek más tárcák feladataival (pl. a szállítási eszközök elosztása az Újjáépítési Minisztérium ügykörébe tartozott és nem a Kereskedelem és Közlekedésügyi Minisztériuméba), az egyes tárcák közötti súrlódások a koalíción belüli hatalmi harc megjelenési formái voltak (1. 2. sz. dokumentum). 1945 nyarán az Újjáépítési Minisztérium feladata lett a közmunkák megszervezése, a közmunkaváltságból befolyó pénzek felhasználására készült tervezetek jóváhagyása, illetve az ilymódon befolyt összegek kezelésére létrehozott Újjáépítési Közmunkaváltság Alap főfelügyelete. A közmunkák megszervezésével az állam munkaerőt kívánt biztosítani a háborúban megsérült ' lakások lakhatóvá tételéhez, valamint a jóvátételi szállításokhoz és a köz-
