Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

Az eddig vázoltak alapján kitűnik, hogy a főváros közlekedése két év alatt kiheverte azokat a legsúlyosabb sebeket, amelyket a háború okozott. A közlekedés helyreállítása már az inflációs periódusban figyelemre méltó eredményeket hozott. A stabilizációt követő időszakban azonban a közlekedés további gyors fejlődése volt szükséges a fellendülő külkereskedelem és az ipar tervezett nagyarányú rekonstrukciójának biztosítása érdekében. 3. A közlekedés fejlesztése a hároméves terv során Az 1947. aug. 1-én életbe lépett hároméves terv elsődleges célja volt a lakosság életszínvonalának a háború előtti átlagos mérték fölé emelése. Az MKP és az SZDP egyeztető bizottsága többszöri módosítás után a főváros közlekedésének fejlesztésére a három esztendős időszakra közel kétszáz millió forintot irányzott elő. A BSZKRT igazgatósága 1947. jan. 21-i ülésén vitatta meg a saját hároméves tervét, majd terjesztette fel a polgármesterhez. A tervezet legfontosabb pontjai voltak: új vágányok fektetése, illetőleg javítása, felépítménycserék, újabb áramátalakítók megépítése, új autóbuszjavító főműhely, állomások létesítése, járműfelújítások, villamos pótkocsik, autóbuszok beszerzése. Ezekre a nélkülözhetetlen közlekedési kiadásokra közel 100 millió forintot irányoztak elő, melynek megoszlása a fejlesztendő területek között a következő volt: 000 Ft 000 Ft 000 Ft 000 Ft 000 Ft 000 Ft 000 Ft 000 Ft 000 Ft 000 Ft . 000 Ft = 198 789 000 Ft A vállalat hároméves tervének gyors és sikeres végrehajtása során a főváros közlekedésének valamennyi ágazata jelentőset lépett előre, s az akkori igényeket nagyobbrészt ki tudta elégíteni. A villamosközlekedés terén legszámottevőbb volt a teljes nagykörúti hálózat vágányainak, a kiskörúti vonalon levő síneknek és az Üllői úti vonal vágányainak középre helyezése. A Thököly út belső szakaszán levő vágányok és még néhány kisebb vonalszakasz vágányzatának átépítésével lényegében befejeződött a közúti vasúti hálózat korszerűsítése Pest belterületén. A vágányok középre helyezésével együtt kezdődött meg az új vonalak és vonalrészek építése, ezzel együtt az elhanyagolt munkáslakta területek bekapcsolása a főváros forgalmába. Ilyen volt pl.Pestlőrinc-Pestimre között egyvágányú vonalrész, Kispestet és Pesterzsébetet összekötő Nagykörösi úti vonal második vágányának kiépítése, valamint az Öv utca és Pestújhely MÁV-telep közöti vonalkibővítés. Amíg 1938-ban a villamos 191 km-es útvonalon 1379 forgalmi kocsival 305 000 000 utast szállított és 81 000 000 kocsikilométert teljesített, addig 1947 augusztusában az utasszállítást 1100 kocsi bonyolította le, és az utasok száma 420 millióra szökött fel, tehát az 1938. évinek 136 szájárműbeszerzés 96 400 vasútépítés 19 122 magasépítés 16 212 járműfelújítás 14 045 autóbusz közlekedés 11 846 áramszolgáltatás 10 990 áramellátás fejlesztése 8 765 felépítménycsere 8 329 járműbeszerzés 6 150 felépítménycsere 5 760 magasépítés 1 170