Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

zalékára. A tervidőszak végére a BSZKRT a forgalmi járművek 2§?ámát 1470-re növelte, az utasforgalom pedig elérte az 561 milliót. A főváros vezetősége, de a kormányzat is kiemelt kérdésként kezelte Budapest és környéke autóbuszhálózatának fejlesztését, a Gazdasági Főtanács pedig új autóbuszok beszerzésére 580 000 dolláros pénzügyi fedezetet biztosított. A BSZKRT igazgatósága kihasználva ezt a lehetőséget 1947-ben olyan határozatot hozott, hogy nem a magyar gyárakbaocállíttatja elő a szükséges autóbuszokat, hanem külföldi cégektől szerzi be. A Gazdasági Főtanács 1947. szept. 19-i határozata szerint azonban a külföldi vásárlás ügyét le kellett venni a napirendről, a Magyar Nemzeti Banknál zárolt valutát pedig más célra kellett felhasználni. Ez a döntés vetette meg az alapját a hazai autóbuszgyártásnak. 1948-ban két autóbusztípus is megjelent a főváros utcáin, az egyik a MÁVAG gyártmánya, melynek dízelmotoros alvázára az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár szerelte fel a karosszériát, a másik pedig a Rába főegységek felhasználásával készült. Az új autóbuszokkal nemcsak az egykori belvárosi vonalakat helyezték üzembe, hanem újabb és újabb külterületeiket is. 1948-ban vált lehetővé az autóbuszhálózat jelentős kiterjesztése, nyíltak meg a belső városrészeket a peremvárosokkal Összekötő autóbuszvonalak, és összeköttetést kaptak egyes pestkörnyéki helységek is. (pl. MátyásföldCinkota /14-es/, Kispest-Pestlőrinc /35-ös/, Úbuda /6-os/, Római-part /34es/, Dagály utca-Angyalföld-Zugló-Kőbánya, Zalka Máté tér /32-es/, Üllői útKőbánya /13-as/, Csepel-Pesterzsébet, Kispest, Rákos-temető /48-as, 51-es/, Zugló Kertváros, Városliget /31-es/ és Kelenföld /l-es/) Az 1949-ben a meglevő 42 autóbuszrelációnak több, mint fele munkáslakta negyedeket szolgálta ki, e téren az autóbuszhálózat megháromszorozódott. Az autóbuszüzemnek a 3 év alatt el^gí rohamosan növekvő forgalmi eredményeit az alábbi táblázat szemlélteti. Év Menetek száma Hasznos km Szállított utasok száma 1947 703 356 4 649 856 19 045 338 194B 637 338 10 978 447 42 182 326 1949 2 874 701 20 703 438 76 718 189 Az autóbuszüzem teljesítménye a táblázat szerint erősen felfelé ívein képet mutat, vonalhossza pedig 1949-ben 200 km fölé emelkedett, vagyis meghaladta a felszabadulás előtti legnagyobb hosszúságot. 1 A főváros és környéke közötti összeköttetést javították a helyi érdekű vasutak valamennyi fővonalán elért eredmények. Pesterzsébet és Csepel közötti híd elkészülte után e két jelentős munkáskerület forgalmához 1948-ban már két vágány állt rendelkezésre. Vágányjavításokkal, a Gubacsihíd újjáépítésével, vontatómotorok cseréjével, új menetrend bevezetésével, vezetékcserékkel 1949-ben a csepeli vonalon a napi vonatpárok száma duplájára növekedett.