Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)

I. Levéltári kérdések

vekre kutattunk, bővítettük viszont abban a vonatkozásban, hogy foglalkoztunk a többi levéltárak gyűjtőkörébe tartozó igazgatási szervekkel is. A meglévő cédulaanyagot tehát az újonnan bevont hivatalok és intézmények adataival kellett kiegészíteni. A munka során, melyet ebben az időszákban magam végeztem, nyilvánvalóvá vált, hogy az anyagot semmiképpen sem lehet egy kötetben feldolgozni. Mivel, az így kialakult keresztmetszetből az is látható volt, hogy az 1945 utáni néhány év alatt körülbelül annyi szerv működött, szűnt meg, alakult újra, szerveződött át, amennyi a következő 25-30 évben összesen, tudtuk, hogy az első kötet korszakhatárának egy 1950 körüli időpont a legmegfelelőbb. Nem tekinthettük korszakhatárnak a több fokozatban végrehajtott államosítást, mivel az a nem gazdasági jellegű szerveket, különösen a helyi közigazgatást kevéssé érintette. Kézenfekvő volt, hogy e szervezet alapvető megváltozásával, a tanácsigazgatási rendszer életbeléptetésének dátumával zárjuk az első kötetünkben szereplő szervek történetét. így az időhatár 1950. okt. 22., az első tanácsválasztások időpontja lett. (A második kötet szócikk-anyagának birtokában, a tanácsigazgatási szervek lexikonénak elkészülte után, most már bizton állíthatjuk, hogy az előzetes számítás reálisnak bizonyult.) A koncepció kialakításánál - bár nem mellőzhettük az államigazgatással foglalkozó jogi szakirodalom tanulmányozását - nem indulhattunk ki a hagyományos jogi-államigazgatási jellegű megközelítésből. Ez túl általános, elméleti-jogi szintű volt. Nekünk, akik a szervek sokaságának működését akartuk feltárni, ugyanakkor csekély támpontot nyújtott, hiszen általában az igazgatás magasabb szintjeivel foglalkozott. Nem kis nehézséget okozott tehát meghatározni azoknak a szerveknek a körét, melyeket kutatásunkba bevonni szándékoztunk, hiszen az "igazgatási jelleg" nem pontos kategória. Körülírásuk első megfogalmazásban így történt: "A munka rendszerezett, alapvető információkat kíván nyújtani az 1944-45 közötti időszakban a teljes magyar államapparátus szerkezetéről, ezen belül a költségvetési szervek fő jellemzőiről... A munka a fegyveres testületekre csak abban az esetben terjed ki, amennyiben az azokra vonatkozó információk nyilvános jelleggel, közforgalomba került kiadvány formájában tétettek közzé. Kiterjed viszont az államhatalmi szervekre... Az állami költségvetés minden önálló egysége a műben szervként szerepel, tekintet nélkül arra, hogy rendelkezik-e hatósági jogkörrel." A meghatározás - bár meggyőződésem és tapasztalatom szerint valamennyi szócikk-szerző érezte, hogy mely szervek történetét kell feltárnia - nem volt pontos. Számos esetben felmerült olyan probléma, hogy az illető szerv nem fért bele a meghatározásba (pl. trösztök, pénzintézetek, népi bizottságok stb.), mégis egyértelmű volt, hogy szerepelnie kell a kötetben. Egyes esetekben sikerült a hatósági jogkörrel való rendelkezés, vagy nem rendelkezés alapján eldönteni a problémát, más esetekben nem. A bizonytalanság oka az államszervezet jellegének korszakos változásában is keresendő. Miután eldöntöttük, hogy "történet"-et írunk és nem államigazgatásijogi munkát, könnyű volt megállapodnunk abban is, hogy a forrásfeltárás és feldolgozás során mely kérdésekre keresünk választ. Az adatlapokon az 1970-es évek közepén megkezdett munkában alkalmazott kérdőpontok szerepeltek, némi átdolgozással, kisebb módosításokkal: alakulás időpontja, jogelőd, főhatóság, feladatkör, szervezet, módosulások, megszűnés időpontja,