Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

I. Levéltári kérdések

RÉFI OSZKÓ MAGDOLNA: Az építési műszaki tervdokumentáció a szocialista kori levéltárakban * Az építés az ember legősibb tevékenységének egyike. Bár e tevékenységhez, mint azt a népi építészet története is igazolja, nem szükséges az írásos műszaki dokumentáció, a társadalmi munkamegosztás kiszélesedésével és elmélyülésével a szóbeli közléssel szervezett és irányított építést felváltotta az írás és rajz segítségével történő információközlés. Azt mondhatjuk, hogy a szóbeli közlés és a rajzban vagy egyéb módon (pl. kép, makett, stb.) közölt információk aránya történetileg változó és századunkban a korábbinál nagyobb súlyt kapott a tervdokumentációval szervezett építés. Az „alig áttekinthető" jelző nem elegendő annak az óriásivá duzzadt írásos-rajzos dokumentumtömeg jellemzésére, mely az utolsó 3-4 évtized műszaki-tudományos és gazdasági fejlődésének a terméke, s amely a szocialista társadalmi rend megteremtése és a tervgazdálkodás bevezetése óta egyre nagyobb számban és egyre növekvő ütemben szaporodik. A különféle másolási eljárás bevezetése pedig olyan mértékű „iratrobbanás"-t eredményezett a tervdokumentáció körében, amivel az ügyviteli anyagoknál nem találkozunk. Ennek következtében viszont megváltozott az egyes tervdokumentáción belül és azok között is az archiválásra érdemes információtartalom aránya. A történeti érték és a levéltári érdekek védelme (ti., hogy a levéltárak ne váljanak tervtárakká) azt kívánja, hogy csak a lényegest és szükségest őrizzük meg az utókor számára. A dokumentumok értékelése, a lényeges és lényegtelen, a szükséges és felesleges megkülönböztetése igen nehéz, összetett feladat, melyet irattani alapkutatások nélkül megnyugtató módon elvégezni nem lehet. Ehhez azonban - történeti áttekintés szükséges:* - az építési műszaki adminisztráció fejlődéséről, - az engedélyezési eljárás fejlődéséről, - a megrendelő, az engedélyező, a kivitelező kapcsolatának alakulásáról, - megvizsgálandó az 1950-es évektől - a beruházás, az engedélyezés, a tervezés és a kivitelezés mechanizmusa, - az építési tervdokumentációk fajtái, részletes tartalma, - a tervtárak forrásértéke, - a történeti értékek meghatározásának szempontjai, a kiválasztás lehetőségei, - a kiválasztás mechanizmusának irattári tervvel való megvalósítása, és - tisztázni kell a műszaki dokumentumok levéltári kezelésének kérdését is. Levél- és irattárainkban őrzött terv- és térképanyag 3 részre oszlik: 1. Az iratok mellékleteként levéltárba került, történeti értéket jelentő, 1 példányban készült kéziratos, jórészt már az elődök által kiemelt és analitikus segédletekkel ellátott térképek és tervek. E dokumentumok keletkezésének ideje a múlt század közepéig tartó korszak. * E témában készült kötetünk előző tanulmánya.