Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)
I. Levéltári kérdések
Ennek elkészült cédulaanyagát továbbfejleszteni és korszerűsíteni azt jelenti, hogy a kutatás számára használhatóságát nagy mértékben megnöveljük. 2. A dokumentumok másik nagy csoportját a XIX. század második felétől a felszabadulásig keletkezett, minden esetben 2 példányos engedélyezési és egyéb terv- és térképanyag képezi, melynek feldolgozása a következő kérdéseket veti fel: a) A tervek jelentős része az iratok között található, mint az engedélyezési eljárás melléklete. b) A még álló létesítményekre vonatkozó dokumentumok sem kerültek a levéltárakba. c) Ebből a korszakból a levéltárakban található töredékes pályázati és egyéb anyagok (pl. építésvezetőségi, megrendelői vagy tervezői példányok) nem nyújtanak teljes áttekintést a fejlődésről. 3. Az 1950-es évektől számítható keletkezése az építési műszaki tervek harmadik nagy csoportjának. A fénymásolatok bevezetésével a tervek és térképek elszakadtak az eredeti iratsorozatoktól, a magyarázó szövegek (pl. műleírás, előméretek, költségvetés, stb.) és a rajzos anyagok fénymásolati tervdokumentációi alkotnak. Az adminisztráció bonyolultabbá válásával megnőtt az e dokumentumok iránti igény, amit a fénymásolással könnyen ki lehet elégíteni. Ebben a csoportban a megfelelő tervek kiválasztása és a felesleges anyagok radikális kiselejtezése a legfontosabb feladat. Az elmondottakból következik, hogy levél- és irattárainkban őrzött építési tervdokumentáció kezelését és feldolgozását differenciáltan szabad elvégezni. Amíg ugyanis a tervek és térképek keletkezésének első történeti korszakából (XVIII. század-XIX. század közepe) való anyag számítógépes feldolgozása időszerű és aktuális, addig az 1850-es évektől 1945-ig keletkezett terveknél először a begyűjtés és a gyűjtemény kialakításának módjait kell eldönteni az analitikus majd a számítógépes feldolgozást megelőzően. A szocialista kori építészeti műszaki tervdokumentációval viszont a feladatok sorrendje a következő: Irattári selejtezés Levéltári begyűjtés *-*- Gyűjteménykialakítás és feldolgozás. További vizsgálat tárgya lehetne, hogy a megfelelő tervek kiválasztását, selejtezését hogyan lehetne gépi úton megoldani. Amikor az Új Magyar Levéltár Módszertani Osztálya 1983-ban munkatervébe felvette „A tervezőintézetek, a beruházó- és kivitelező vállalatok, valamint a különböző szintű hatóságok provenienciájába tartozó tervrajzok és térképek, illetve ilyen jellegű irattípusok szisztematikus és analitikus jellegű leírása" tárgyú feladat kidolgozását, kizárólag a 3., a szocialista kori tervdokumentáció irattani vizsgálatával kívánt foglalkozni. Feladatunk és célunk, hogy az UMKL-nak és az 1950 utáni terveket begyűjtő megyei levéltáraknak módszertani segítséget adjunk egy szervtípusonként kidolgozott, konkrétan, pontosan megfogalmazott tervrajz-, térkép- és tervirat-típus lista elkészítésével, mely útmutató - az irattári tervek véleményezésekor, - a selejtezések elbírálásakor, - a történeti értékű dokumentumok meghatározásakor, és - alapul szolgálhat egy újabb jogszabályi rendezéshez is. A műszaki dokumentumok kérdésével különböző résztanulmányok foglalkoznak, ahol a levéltárosok részletkérdéseket foglalnak össze. A teljesség igénye nélkül a következőket említhetjük: Ember Gy.: A magyarországi építészeti igazgatóság történetének vázlata. Levéltári Közlemények, 16. évf. 1942-1945. 344-375.; Oltvai F.: Szeged város építésének levéltári forrásai. Levéltári Híradó, 10. évf. 1960.3-24.; uő: A magyar területi levéltárak a népgazdaság szolgálatában. Levéltári Szle, 15. évf. 1965.1-19.; uő: A Szegedi Városi Építési Tervtár.