Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

A nagy erőfeszítések eredményeként végülis éhínség nem ütötte fel fejét az országban, de az igen gyenge táplálkozás aláásta a háború alatt is gyengén táplált lakosság fizikai állapotát és ellenállóképességét a betegségekkel szemben. A csecsemőhalandóság az 1938. évi négyszeresére ugrott.

74 Annak ellenére történt mindez, hogy a magyar kormány kérésére a Szovjetunió ekkor is és a későbbiekben is segítőkész volt a jóvátételi szállításokat illetően: már 1945 tavaszán jelentős élelmiszerkölcsönt adott a csapatai részére zsákmányolt készletekből s e kölcsönt 1945 nyarán megismételte;

75 elnézte, hogy Magyarország 1945. évi jóvátételi kötelezettségének felét sem teljesítette. 1946-ban elengedte a Szovjetunió a késedelmi kamatot is, ami önmagában 6 millió dollárt jelentett. Beleegyezett a Szovjetunió abba is, hogy a jóvátételt 6 év helyett 8 alatt teljesítse az ország. így 1946-ban a Szovjetunió 38 millió dollár értékű szállítások helyett beérte 22-vel. (Például 78 ezer szarvasmarha helyett csak 26 ezret kellett átadni, ami igen jelentős könnyebbség volt az állatállomány akkori helyzetében.) Kissé előrefutva itt jegyezzük meg: felemelték az elszámolási árakat, illetve 1948-ban elengedték a hátralék jelentős részét, mintegy 65 millió dollár értékben.

76 A Szovjetunió óriási háborús káraihoz (130 milliárd dollár) képest csekély magyar jóvátétel (300 millió dollár, melyből 200 illette a Szovjetuniót) is persze jelentős terhet jelentett a mélyponton álló magyar gazdaságnak: 1945-46-ban a mélyre zuhant nemzeti jövedelem 17%-át vette igénybe. Ez alkalmul szolgált arra, hogy az USA - a volt szövetségesek közt kibontakozó harc jegyében a magyarországi gazdasági gondokért egyedül a jóvátételt és a fegyverszüneti egyezmény alapján az országban tartózkodó szovjet csapatok ellátását tegye felelőssé. Az USA jegyzékekben állította, hogy a magyar mezőgazdasági termelés jelentős részét s a nemzeti jövedelem 24%-át kötötték le az említett szállítások. A Szovjetunió elutasította a jegyzékek állításait, leszögezve, hogy a szovjet csapatok nem rekviráltak, nem avatkoztak be a magyar gazdasági életbe, a jóvátétel ténylegesen teljesített része pedig korántsem állítja a magyar kormányt teljesíthetetlen feladat elé. A Szovjetunió elutasította az USA célzatos javaslatát, miszerint szovjet-amerikai tervezetet készítsenek a magyar gazdaság helyreállítására.

77 Itt jegyzendő meg, hogy paraszti szempontból a jóvátétel és a seregellátási kötelezettség teljesítése nagyrészt újabb adózást jelentett. Aze címeken átadott, igénybe vett cikkek értékénekjelentős hányadáért a paraszt nem kapott ellenértéket. A kormány az 1946 áprilisáig ily módon keletkezett állami adósságot a stabilizáció után minimális becsléssel 260 millió forintra tette, amely összeg 1946 folyamán csak növekedett. A Gazdasági Főtanács már a stabilizáció előkészítésekor úgy döntött, hogy átmenetileg nem fizeti az említett államadósságot, és a további jóvátételi ill. hadseregellátási célú igénybevételekért sem ad azonnali térítést, hanem kamatozó államkötvényekkel, ún. búzakötvényekkel fizet. A kötvények lejártát 1948. december 31-ben, az évi kamatot 4%-ban állapították meg. A szükséges nyilvántartások hiányossága, a pénzügyi szervek, a helyi közigazgatási apparátus késedelmes adatszolgáltatása következtében még 1947 elején sem osztották szét a kötvények első harmadát sem. A kötvényekkel adót fizetni, közterhet fedezni nem lehetett, így magánforgalmi értékük hamarosan a névérték 12-17%-ra esett. Az 1948-as év viharaiban aztán az egész kérdés lekerült a napirendről.

78 5. A STABILIZÁCIÓS IDŐSZAK ÉS AZ AGRÁRPOLITIKA A stabilizációért folyó küzdelem legnehezebb időszakában - a párt III. Kongresszusán - elfogadott agrárprogram szerint az elmaradott magyar mezőgazdaság nem képezhette a demokratikus rendszer mezőgazdasági alapját s ezért a népi demokrácia feladataként szabta meg a kisbirtokosok termelésének fellendítését, a kisbirtokrendszer megszilárdítását, a ter-