Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)
II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok
kontingenst kaptak és részesültek az állami intervenciós vásárlásokból is. E szövetkezetekben az állam fokozódó érdekeltséget vállalt: a Hangya és a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete 70, a FUTURA 76%-ban állami volt; ennek megfelelően jelentős és rendszeres hitelekben is részesültek. A paraszti értékesítésben nagyobb szerepet csak a tejszövetkezetek játszottak. 20 2. A FELSZABADULÁS UTÁN; AZ ÚJ BESZOLGÁLTATÁSI RENDSZER Alig, hogy megkezdődött az ország felszabadulása, az új helyzetre legjobban felkészült, legaktívabb politikai erő, a kommunista párt programtervezetében az új hatalom egyik legelső feladataként jelölte meg a parasztság helyzetének gyökeres megváltoztatását: a súlyos gazdasági helyzetből és az előző kormányzat reakciós politikájából eredő paraszti adósságok törlését, radikális földreformot, a földhöz juttatottak messzemenő állami támogatását és a Jurcsek rendszer eltörlését. 21 Mivel a radikális földreformmal a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai egyetértettek, megtörtént a történelmi igazságtétel, felszámolták a nagybirtokot és 642 ezer agrárproletár, illetve kisbirtokos paraszt kapott átlagosan 5 hold földet. Párhuzamosan a Front demokratikus és immár kormányzó pártjai egybehangzóan foglaltak állást az új birtokviszonyok védelme, az újbirtokosok megsegitése, a kisparasztivá lett mezőgazdaság állami támogatása mellett. így az MKP KV gazdasági programjavaslatában - 1945 áprilisában - utalt arra, hogy az új gazdák zöme nem rendelkezik gazdasági felszereléssel s óriási a hiány alkatrészekben is. 22 Ezért a Párt a mezőgazdasági gépgyártást az új gazdák igényeinek megfelelően ígérte átállítani, majd a mezőgazdaság talpraállítása jegyében szorgalmazta az igásállatállomány igazságosabb elosztását állami beavatkozással, a volt nagybirtok gépi- és egyéb felszerelésének okszerű kihasználására az új birtokosok szövetkezetbe tömörülését, a kisgazdaságok részére az olcsó hitelt, vetőmagakciókat, ill. hosszabb távra szóló programként a mezőgazdasági termés intenzívebbé tételét, a termésátlagok növelését, a szakoktatás kiterjesztését és széles körű szövetkezeti hálózat létesítését annak érdekében, hogy a parasztság élvezhesse a volt nagybirtok előnyeit is. Mindez már a földreform nyomán kialakult kisparaszti mezőgazdaság termelésszerkezeti átalakítását célozta. A kommunista program növelni kívánta a parasztság érdekeltségét is az árutermelésben: ígérte a mezőgazdaság és ipari ár fokozatos arányosítását, az agrárolló mérséklését ill. megszüntetését. Az így megjelölt úton kívánta az MKP Magyarországot kert-Magyarországgá, Európa éléstárává, belterjes, virágzó kisgazdaságok országává átalakítani. 23 Az SZDP széles körű, ingyenes gazdasági szakoktatást, olcsó mezőgazdasági gépakciót és műtrágyaellátást, a mezőgazdasági munkások és kisbirtokosok számára is hatékony szociálpolitikai védelmet ígért. A kisgazdaságok helyzetének javítása érdekében az SZDP az MKP-nél jobban részletezett szövetkezeti programot adott, mivel nem kötötte kezét a Horthy-korszak kolhozellenes propagandája. Javasolta tehát termelő és értékesítő szövetkezetek létesítését annak érdekében, hogy a kisbirtokosok összefogása biztosítsa a tervszerű termelés előnyeit, tökéletesebb gépek, jobb vetőmagvak és tenyészállatok beszerzését, a belterjességhez nélkülözhetetlen hitelek biztosítását, közvetlenebb kapcsolatot a városi fogyasztókkal s így a közvetítő kereskedelem kikapcsolását, mezőgazdasági feldolgozó ipari objektumok létesítését. 24 A parasztság pártjai, a Kisgazdapárt és a Parasztpárt természetesen egyetértettek a munkáspártok mezőgazdaság-fejlesztési, támogatási célkitűzéseivel, sőt szívesen mentek volna e téren tovább is. Ugyanakkor a munkáspártok és főként a Kisgazdapárt közt a végső célt és a fokozatosan kibontakozó hatalmi kérdést illetően komoly ellentét feszült: a munkáspártok szocializmust akartak s az átmeneti, népi demokratikus időszakban is a munkásosztályt tekintették vezető erőnek - ha szövetségben is a dolgozó parasztsággal, az újjáépítésben pedig