Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

kimondva-kimondatlanul az iparnak és a közlekedésnek adtak jelentős előnyt. A Kisgazdapárt dán-típusú szövetkezeti demokratizált kapitalizmust kívánt s nyomatékosan sürgette a társadalom paraszti többségére utalva a parasztság - persze kisgazda vezetésű - szupremaciáját, a mezőgazdasági újjáépítés elsődlegességét, az egyoldalú, mezőgazdaságot támogató hatalmi rendszer kiépítését. A kisgazda vezetésű parasztság hatalmi törekvéseit szolgálta a közigazgatás decentralizációjának, az önkormányzati jogok kiépítésének és az önkormányzati választások kiírásának állandó sürgetése. (A felszabadulást követő időszakban az MKP messze a számarányát meghaladó jogosítványokkal rendelkezett a végrehajtó hatalomban és ezt a kisgazdák a választott államhatalmi és önkormányzati szervekben elnyerni remélt pozíciókkal akarták ellensúlyozni.) A munkáspártok - együttműködve a Parasztpárttal - rendre visszaverték a kisgazda törekvéseket s részben ezért, részben a múltra, a paraszti kiszolgáltatottságra utalva, ill. nem alaptalanul tartva a paraszti érdekek hátterébe szorulásától, míg a kisgazdák állandóan napirenden tartották a paraszti érdekvédelem megszervezésére vonatkozó követelésüket.

25 A paraszti érdekvédelem kiépítése elől az MKP sem zárkózott el, de annak szervezeti kereteként a mezőgazdasági termelés elindítását és a földreformot a kormányszervek kiépültéig szervező népi szervek, a termelési bizottságok és a földigénylő bizottságok egyesüléséből létrehozni kívánt földművesbizottságokat látta alkalmasnak. E bizottságokban az MKP és általában a munkáspártok súlya döntő volt. A Kisgazdapárt saját szervét, a birtokos paraszti vezetésű Parasztszövetséget akarta a munkás szakszervezetekhez hasonló jogkörű paraszt szakszervezetekké fejleszteni és ezáltal újabb részt nyerni a hatalomból. E kisgazda törekvés - érthető módon - a három koalíciós partner erős és eredményes ellenállásába ütközött. Végül is a parasztság hathatós érdekvédelem nélkül maradt. A kommunista vezetésű UFOSZ már csak taglétszámával sem juthatott nyomatékosabb szerephez. Az ígéretek beváltását - leszámítva a földreformot - szinte leküzdhetetlennek látszó nehézségek akadályozták. A háborús események következtében a mezőgazdaság 3,7 milliárd (1938-as) pengő kárt szenvedett, ami az ország összes háborús kárának 16,8, ezen belül a termelést ért károk 55%-a volt. Elpusztult - elveszett a szarvasmarha-állomány nagyobbik része, a lóállomány 59%-a, a sertésállomány 46%-a. így a felszabadulás előtti 15 h helyett 53 jutott egy pár lófogatnak megfelelő igaerőre s egyúttal megsemmisült a géppark 30%-a is; a megmaradt gépek 50% -a működésképtelenvolt. Alkatrész és üzemanyag nem volt kapható.

26 A termelés megindulása akadozott. A földek jó néhány helyen műveletlenül álltak. (Vö.: 9. és 12. melléklet.) Alig-alig voltak élelmiszerkészletek. Az árutermelő nagybirtokot felszámolták, az újbirtokosok. de a régi birtokosok nem kis része is nem rendelkezett a földek kellő megműveléséhez szükséges eszközökkel. Parancsoló szükség diktálta tehát a világháború előtt és alatt már kibontakozó kötött gazdálkodás kiteljesítését. Enélkül lehetetlen lett volna a lakosság ellátása, a fegyverszüneti egyezményben vállalt jóvátételi és seregellátási kötelezettség teljesítése, az ipar nyersanyagellátása és a nélkülözhetetlen exportminimum biztosítása. 1944 végén és 1945 első hónapjaiban, amikor a kormány hatóköre nem terjedt ki az ország egészére s amikor a hiányok minden elképzelhetőt felülmúltak, még csak a törekvés volt meg a beavatkozás növelésére; ténylegesen ez csak 1945-46 fordulójától bontakozott ki erőteljesebben. A kormányzat első intézkedései közé tartozott a munkaerő, igaerő, gépek, berendezések és készletek közérdeket szolgáló működésének biztosítása. Elrendelték a közérdekű munkakötelezettséget és a földet, igaerőt, gépeket egyaránt illető termelési kötelezettséget. Az előírt norma alatt teljesítő gépet, ill. igásállatot hatóságilag igénybe vehették. 1945 Őszétől előírták, hogy a megművelhető földek legalább felét fel kell szántani s egyharmadát őszi gabonával bevetni. A parlagon