Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)
II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok
lítható, hogy a BMG gyáregységei közül a törökszentmiklósi fejlődött a tervidőszakban a leglátványosabban. Az átszervezés után nagyvállalati vezetés a fejlesztés terén tudatosan vidékcentrikus politikát folytatott: a harmadik ötéves terv időszakában beruházás céljára felhasznált 120 888 E Ft-ból 90 211 E Ft-ot a vidéki üzemek fejlesztésére fordított. A gyár fejlődését bizonyítja az állóeszköz állományának gyors növekedése is, amely az 1966. évi 49 465 E Ft-ról 1970-re 73 822 E Ft-ra emelkedett. Az 1968. év, az új gazdasági mechanizmusra való áttérés esztendeje, a törökszentmiklósi gyárban is számottevő pozitív változást hozott. A helyi és nagyvállalati irányítás alaposan felkészült erre az eseményre: már az előző évben létrehozta az ún. mechanizmus-csúcsbizottságot, amely 12 szakbizottságon keresztül vizsgálta meg a legfontosabb feladatokat, és alternatív javaslatokat dolgozott ki a megoldásukra. Mindenekelőtt a piacgazdálkodást kellett felülvizsgálni, ez a terület igényelte a legtöbb javítanivalókat. 45 A helyzetet csak nehezítette, hogy a gyáregységeknek 1968-ig sem belföldi, sem külföldi partnerekkel nem voltak közvetlen kapcsolatai. Miután a garanciális javítás és szerviz is kikerült hatáskörükből, még azt a minimális kapcsolatot is elvesztették a felhasználókkal, amelyekkel addig rendelkeztek. A törökszentmiklósi gyáregység vezetői a megrendelőkkel való érintkezés elmélyítése végett sürgették a saját garanciális szolgálat megszervezését. Kezdeményezésüket siker koronázta, mert 1968-ban az AGROTRÖSZT-től visszaválthatták az általuk kialakított és gyártott gépek garanciális szolgáltatását. így a kapcsolat a felhasználók és a gyár között élővé vált. A nem tökéletes szerelésekből adódó meghibásodások kijavítását ettől kezdve a vállalat szerviz osztálya végezte. A vezetés az új gazdasági mechanizmus szellemének megfelelően a gyár piaci kapcsolatainak megjavítása érdekében saját piackutató és vevőszolgálati hálózatot hozott létre, és nagyszabású gépbemutatókat, versenyeket rendezett mind a hazai, mind a külföldi érdeklődők tájékoztatására. így, többek között Hajdúböszörményben és Cibakházán több száz szakember részvételével, külföldön pedig Csehszlovákiában, Jugoszláviában, NDK-ban, Svédországban került sor sikeres bemutatókra. Az 1969. év aktív piacpropaganda-tevékenység mérlege: 24 gépbemutató 10 000 látogatóval, 4 hazai és 6 külföldi kiállításon való részvéte], közvetlen kapcsolat kiépítése 43 gazdasággal. Az új gazdasági mechanizmus első évében több olyan szervezési vonatkozású problémát kellett megoldani, amelyek már a korábbi években is akadályozták a termelés jövedelmezőségét. Mindenekelőtt az anyagmozgatás, a szállítás megszervezése vetődött fel halaszthatatlan feladatként, különös tekintettel az új telephely bekapcsolódására. A gyár tagoltsága, a fizikai munka igénybevételének csökkentése indokolttá tette a kérdéssel való sürgős foglalkozást. Az anyagmozgatás főleg az előkészítő-lakatos, szerelőlakatos, prés-, daraboló-, forgácsolóműhely között bonyolódott le. Mivel ezek az üzemrészek nem megfelelően kapcsolódtak egymáshoz, a vezetés bizonyos műhely átrendezést hajtott végre; a jobb szervezettséget igénylő új irányítási rendszer bevezetése utáni években pedig kidolgozta az anyagmozgatás komplex gépesítésének tervét. A szállítás körüli nehézségek mindig súlyos jövedelemrontó tényezőként hatottak. A gépek és nyersanyag szállítása korábban igen költségesen, kézi erővel vagy házilag készült szállítóeszközökkel bonyolódott le. A nagy munkaerő-létszámot lekötő anyagmozgatás megkönnyítésére a gyár 1963-1968 között több motoros targoncát szerzett be, amelyek a legnehezebb fizikai munkát igénylő területen, a szálanyagraktárban és a festőműhelyben kerültek alkalmazásra. 1968/70-ben az átrakodás nélküli anyagmozgatásnak az ún. egységládák segítségével történő kialakítása már komoly eredményeket hozott. Az automatizálással, jobb szervezéssel nagy létszámú improduktív munkaerőt sikerült felszabadítani.
