Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

tőén sem kötötték volna le. Ezért a vezetés azt a javaslatot tette, hogy a profiljába ezentúl a szálastakarmányok betakarításának komplex gépcsaládja és a mezőgazdasági rakodó-szállítógépek tartozzanak. A gyár nem várta meg a végleges határozatot, már 1965-ben hozzákezdett az általa javasolt profilba tartozó FFK-183 fűkasza, RF-2 rendfelrakó, mobilgarat kifejlesztéséhez. A vezetés céltudatos, kezdeményező képességét bizonyítja, hogy az 1967. évi nagyvállalati profil kialakítása során a törökszentmiklósi gyáregység hivatalosan is a fenti feladatokra kapott megbízást. A gyár a nagyvállalattól azt a feladatot kapta, hogy saját fejlesztés alapján gépesítse a szálastakarmány betakarításának műveleteit, a majoron belüli szállítást és a rakodást, a kukoricabetakarítás technológiai ágából pedig a szárbetakarítást és a morzsolást. A szemtermés betakarításának gépeit a törzsgyár készítette. A BMG törökszentmiklósi gyáregysége tehát a harmadik ötéves terv időszakában két betakarítási technológiába tartozó géprendszer fejlesztésével és gyártásával foglalkozott: 1. szálastakarmányok betakarításának komplex gépsora, 2. kukoricabetakarítás gépsorából a szárbetakarítás gépei, valamint a górézás és a góréból történő kitermelés gépsora. Mivel a két betakarítási technológiába tartozó géprendszerben és annak gépei között sok a közös vonás, hiszen a rakodógép mindkét géprendszerben megtalálható, így a gyár e két profilon kívül a mezőgazdasági termékek rakodásával és majoron belüli szállításával is foglalkozott. Tehát lényegében három témakörből adódó feladatok képezték az új profilt. Hozzá kell tenni, hogy ezáltal igen fontos népgazdasági feladat megoldását vállalták, mivel a szálastakarmányok betakarítása, a rakodás, szállítás a mezőgazdaságnak akkor az egyik legtöbb kézi munkaerőt igénylő területe volt. A profilkérdés tisztázásán kívül még két rendkívül fontos esemény zajlott le a tervidőszakban, amelyek évekre kiterjedő problémákat vetettek fel, és igen alaposan próbára tették a vállalat gazdasági, politikai vezetését. Ez a két esemény: 1. az új telephely birtokbavétele, 2. áttérés az új gazdasági mechanizmusra. Az 1963 végére elkészült új telephely több éven keresztül nem szolgálhatta a törökszentmiklósi gyár érdekeit, már-már úgy látszott, hogy a vállalatnak végleg le kell mondania erről a nagy reményekkel kecsegtető objektumról. Voltak, akik „füstbe ment terv"-ként könyvelték el az egész telephely-kérdést, olykor egyeseket csüggedés fogta el. 1963-1966 között születtek olyan elképzelések, hogy a Mezőtúri úton egy új gyárrészleget kellene felépíteni, erre a célra 43 millió forintot terveztek. Ezt a nagy összeget természetesen csak központi keretből lehetett volna biztosítani. Erre az ötéves terv indulásakor meg is volt a fedezet, mert a mezőgépipar a KGM-től 196 millió forintos keretet kapott, amelyből először 70 milliót, majd később „csak" 47 milliót a törökszentmiklósi gyár fejlesztésére irányzott elő a minisztérium. Ahogy bizonyos remények csillantak fel a lefoglalt telephely visszavételére, úgy került le a napirendről az építésre vonatkozó javaslat. 1966-ban Kiss János miniszterhelyettes és a Vasas Szakszervezet koordinációs értekezlet összehívását kezdeményezte a telephely visszaadása érdekében. A kezdeményezés eredménynyel járt, s egy év múlva, 1967. november 15-én az üzem birtokba vehette a Mezőtúri úti telephelyet. Ettől kezdve a vállalat két telephellyel rendelkezett: a Mezőtúri úti részleg az I. számú, a Kossuth Lajos utcai a II. számú megjelölést kapta. A számoknak ilyen sorrendben való kijelölése valószínű azzal függött össze, hogy az illetékesek az új létesítménynek központi szerepet szántak. Teljes joggal, hiszen ez az új törökszentmiklósi ipari centrumban létesített jóval modernebb, perspektívában terjeszkedési lehetőséget biztosító objektum már ekkor is a jövőt rejtette magában. 1968. január i-én megkezdődhetett a költözködés az új telephelyre. Ennek lebonyolítására a vezetés tervet készített. Bármennyire korszerű, jelentős telephelyet vett át a gyár a Finommechanikai Vállalattól, a méretekkel mégis problémák voltak annak ellenére, hogy