Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

dik jogi személlyel és főhatósággal. E tekintetben később történtek bizonyos változások az önállóság növelése érdekében, a központi irányítás csak az elvi ügyeket, a koordinációt, a feladatok teljesítésének globális ellenőrzését tartotta meg, az operatív ügyek ellátását a helyi vezetésre ruházta. Az átszervezés lehetővé tette a nagyvállalatba beolvasztott gyárak közötti kooperáció jobb kialakítását, a hatékonyabb termelés elérése érdekében bizonyos szervezeti módosítások végrehajtását. Ennek jegyében olvasztották be 1964. január i-ével a korszerűtlen debreceni öntödét a törökszentmiklósi öntödébe, amelyet 200 000,- Ft-os költségráfordítással továbbfejlesztettek, s így képessé vált az összes BMG gyáregység szürkeöntvény-szükségletének kielégítésére. A második ötéves terv időszakában a gyár tovább fokozta az 1959/60-ban elkezdett intenzív gyártmány-gyártásfejlesztési tevékenységét, amelynek az 1963. évi átszervezés újabb lendületet adott. Az átszervezésig a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár által készített mezőgazdasági eszközök és gépek gyártmányfajtánként a következőképpen csoportosíthatók:

42 1. talajművelő és növényápoló gépek (egyirányú tárcsák, kultivátorok, talajmaró); 2. takarmánybetakarító és előkészítő gépek (Orkán 1,5 járvazúzó, OA-2 adapter, LG-szénagereblye, NO-4 gépi morzsoló); 3. ültetőgépek (palánta- és burgonyaültetők). Az ötéves terv első felében a gyár elsősorban homogén gépcsaládokat igyekezett kialakítani a gyártási és funkcionális hasonlóság alapján, így a tárcsás és rotációs talajművelő eszközök, a palántaültető és kultivátor, az Orkán és egyéb eszközök gépcsaládját. A gépcsaládon belül a legfőbb szükségletet kielégítő, legnagyobb mennyiségben gyártásra kerülő termékeket vezérgyártmányként kezelte az üzem. 1961 /62-ben a gyár elsősorban az SZ szárzúzó gépből kialakított Orkán járvazúzót fejlesztette, mert a felsőbb szervek az eredetileg gyártott Orkán-sorozatot nem fogadták el, az FM mint felhasználó pedig ragaszkodott a Lundell-féle járvazúzóhoz. Az üzem az Orkán járvazúzó nagyobb kihasználását lehetővé tevő kétsoros siló kukorica-betakarító adapter tervezését saját erőből oldotta meg. Ezenkívül saját tervek alapján is készített prtotípusokat, mint a FET-3 függesztett egyirányú tácsát, a TPT táp kockaültetőt stb. Az átszervezés után már komoly központi támogatásban is részesülő műszaki fejlesztés még intenzívebben bontakozott ki. Az összevonásnak is éppen ez volt az elsődleges célkitűzése; a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság igényeinek az új mezőgazdasági technológiának megfelelő korszerű, világszínvonalon álló, vagy azt megközelítő gépek és eszközök kialakítása. A nagyvállalat műszaki fejlesztése terén komoly javulás következett be 1964-ben a központi műszaki fejlesztési főosztály megalakulásával, amely koordinálta a törzsgyár és a gyáregységek gyártmány- és gyártásfejlesztését. 1964/65-ben a nagyvállalat ilyen irányú tevékenysége elsősorban a vidéki gyáregységeknél bontakozott ki szép eredményekkel, de ezek között is főleg a törökszentmiklósi gyáregységnél. Megszületett az üzemben a „Minden évben új gyártmányt!" jelszó. 1964/65 az üzem műszaki gárdája nagy energiát fordított az Orkán járvazúzót tökéletesítő forgótárcsás adapter kialakítására, amely a szecska földszennyeződésének kiküszöbölését célozta. A hatékony fejlesztés következtében sikerült kialakítani az OF fejlesztett Orkán géptípust, amely műszaki szempontból lényegesen jobbnak bizonyult az Orkán 1.5 jelű gépnél. Az Orkán 1.5 gyártása (elkészült 3495 db) 1964-ben véglegesen befejeződött. Az üzem a nagyarányú és gyors gyártmány fejlesztésével elérte, hogy egyrészt az új termékek jelentős helyet kaptak a termelésben, másrészt, hogy az 1966-ban induló harmadik ötéves tervet új, ill. továbbfejlesztett gyártmányokkal kezdhette meg. A kutatás-fejlesztési tevékenység eredményeként a gyár saját dokumentáció alapján készített gyártmányainak száma a tervidőszakban sokszorosára növekedett. A fejlesztés volumenére jellemző, hogy az