Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

adott időszakban összesen 31-féle prototípus készült el, amelyből 20-féle saját, 9 féle MMFI és 2 féle egyéb tervezésben. A termelésben az új termékek részarányát az alábbi kimutatás világítja meg: 18. táblázat Év Gyártmányféleség Termelési érték %-ban 1961 3 32,5 1962 7 26,6 1963 I 57,6 1964 5 49,0 1965 2 55,0 Az óriási fejlesztést a gyorsított ütem jellemezte. Ebben az időben egy új konstrukció hagyományos úton 3-4 év alatt jutott el a sorozatgyártásig. A törökszentmiklósi gyár ezzel szemben jól szervezett szerkesztési osztályával, kísérleti üzemével az átfutási időt felére, egyes esetekben egyharmadára csökkentette le: az MO-6 kukoricamorzsoló, az RF-2 rendfelszedő, az FFK-183 fűkasza egy év alatt készült el. Ugyanakkor a MMFI-tervek alapján készült MR talajmaró esetében az igényfelmerüléstől a sorozatgyártásig több mint négy év telt el. Természetes, hogy ez a hosszú átfutási idő mind a vállalat számára, mind a fogyasztók igényeinek gyors kielégítésére egyaránt hátrányos volt. A gyártmányfejlesztés azonban nemcsak mennyiségi, hanem komoly minőségi eredményeket is fel tudott mutatni. A gyáregységnél 1964-ben vizsgálat alá vették a gyártmányokat, vajon azok mennyiben elégítik ki a korszerűségi, minőségi, üzembiztonsági és exportigényeket, továbbá mennyiben felelnek meg a nemzetközi színvonalnak. A gyár a termékeinek használhatóságáról 1963-ig saját garanciális szolgálata útján értesült, vagyis az üzemeltetők problémáikkal maguk kereshették fel a gyárat. 1964-től a garanciális hibákkal való foglalkozás a gépállomások hatáskörébe került. A vezetés általában tudomást szerzett a fogyasztók körében a gépekről kialakult véleményekről. A garanciális meghibásodások számának jelentős csökkenése - 1961-ben 68, 1965-ben 1 - a gyártmányok üzembiztonságának javulását bizonyítja. A vezetés a három gyártmánycsaládon belül elsősorban a vezérgyártmányokkal kapcsolatosan végeztesse el a világszínvonal megállapításához szükséges vizsgálatokat. Az Orkán, az egyirányú tárcsásborona és a palántaültető gépek vonatkozásában más országok hasonló jellegű gépeivel a külföldi folyóiratok, prospektusok, tájékoztatók anyagának és a TECHNOIMPEX-nél történt érdeklődés alapján összehasonlítás készült. A vizsgálatok során az üzem gyártmányainak minősége kielégítőnek bizonyult. Ezt bizonyítja, hogy a TP-4 palántaültető gépet 1963-ban vizsgáló szovjet szakemberek, illetve a KGST szakbizottság kedvező műszaki paraméterei alapján nemzetközi szakosításra ajánlották. Nagy hangsúlyt kapott a műszaki fejlesztés keretében a vállalat gyártástechnológiája, amelyre a vezetés öt év alatt 5312 E Ft-ot fordított. E téren mindenekelőtt a héjformázás és kokilla öntés üzemszerű kiterjesztése, a görgős menethengerlés tökéletesítése, a C0

2 hegesztőeljárás kiszélesítése, a központi szerszámkészítő átszervezése, az anyagmozgatás racionalizálása, a hidraulikus automatikus szalagacélegyengető és daraboló célgép alkalmazása érdemel említést. A nagyarányú műszaki fejlesztés igen komoly termelési eredményekkel párosult. A vállalat termelési értéke lényegében évről évre egyenletes fejlődést mutatott, kisebb, nem jelentős